Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.
Részlet a válaszából: […] 1. Az az adózó, amely a 2014. adóévben és azt megelőzően sem minősült kisvállalkozásnak, a Tao-tv. 18. §-ának (3) bekezdése alapján nem mentesülhetett a szokásos piaci ár nyilvántartásának elkészítése alól. A következők fennállása esetén a kötelezettségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése

Kérdés: Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értéket. A tartósan befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke jellemzően azok bekerülési értéke. Ezért ha az anyavállalat esetleg korábban értékvesztést számolt el, akkor a mérleg-fordulónapi könyv szerinti érték helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése

Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...Abból, hogy a két legnagyobb társaság vezetője ugyanaz a magánszemély, számviteli szempontból nem jelenti azt, hogy ezáltal bármelyik is anyavállalat legyen. Így a kérdésben felsorolt esetekben sem anyavállalatról, sem leányvállalatról nem beszélhetünk.K kft. esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Fióktelep jegyzett tőkéje

Kérdés: Az EU-ban fióktelepet létrehozó magyar anyavállalatnál hogyan kell kimutatni a jegyzett tőke címén átutalt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...magyar számviteli törvény a magyar anyavállalat külföldi fióktelepe részére jegyzett tőke címén átutalt összeg kimutatására konkrét előírást nem tartalmaz. Ezért a fordított esetre, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
Részlet a válaszából: […] ...Konszolidálásba Alfa Kft. Béta Kft.-t köteles bevonni, mivel az Szt. előírása alapján Alfa Kft. anyavállalat, a Béta Kft. leányvállalat. Azon eseteket, amikor nem kötelező az anyavállalatnak konszolidált éves beszámolót készíteni, illetve amikor a leányvállalatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztést és a társaságiadó-alap módosítását is követelésenként kell elszámolni, illetve érvényesíteni. A kérdésből úgy tűnik, hogy a társaságnak több követelése áll fenn a leányvállalatával szemben. Ezért a válasznál azt feltételeztük, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Magánszemély kapcsolt fél

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy adózó kapcsolt vállalkozása magánszemély, és e magánszeméllyel az adózó szerződéses kapcsolatban áll, a következő előírásokat kell figyelembe vennie:– Nem kell a szokásos piaci ártól eltérő ár miatt a különbözettel módosítania az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozás az Szt. és a Tao-tv. szerint

Kérdés:

Van négy vállalkozás: "A", "B", "C", "D".
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D"
"A" 60% 80%
"B" 22%
A számviteli törvény szerint a "D" vállalat társult vállalkozásnak minősül-e, és tagja-e a kapcsolt vállalkozási körnek, vagy egyéb részesedési viszonyban levőnek minősül? A "B" és a "C" vállalatok – az azonos anyavállalat miatt – egymás közötti ügyletei a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e, vagyis "B" vállalat "C" vállalatnak nyújtott kiegyenlítetlen szolgáltatását év végén a kapcsolt vállalkozások mérlegsoron kell-e feltüntetni? Ugyanez a kérdés a társasági adó vonatkozásában is. Mivel itt a kapcsolt vállalkozási kör csak többségi tulajdon alapján keletkezik, véleményem szerint egyértelmű, hogy "D" vállalat ebből a körből kiesik. A Tao-törvény 4. § 23. c) pontja alapján a "B" és a "C" vállalat egymás között ügyletei is a kapcsolt vállalkozási körbe tartoznak-e? Mivel a cégcsoport esetében kötelező, ennek a transzferár-nyilvántartás szempontjából van jelentősége.

Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik "D"-ben. "B" és "C" vállalkozás vonatkozásában az Szt. 3. §-ának 1. és 2. pontja alapján "A" vállalat "B" és "C" anyavállalata, míg ez utóbbi kettő leányvállalatnak minősül. E vállalkozások az Szt. 3. §-ának 7. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kapcsolt vállalkozás számviteli értelmezése

Kérdés: Van "A" anyavállalat, "B" és "C" ezen anyavállalat leányvállalatai ("B" és "C" között semmilyen egyéb részesedési/tulajdonosi viszony nincs). "B" és "C" számviteli szempontból egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e? Azaz például a "B" társaság mérlegében a "C"-vel szemben fennálló követeléseket-kötelezettségeket a "Követelések kapcsolt vállalkozással szemben", illetve a "Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a "testvérvállalatok" egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja alapján kapcsolt vállalkozás az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vállalat, a társult vállalkozás. Kapcsolt vállalkozási viszony természetesen közvetett módon fennáll az anyavállalat és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben

Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás fogalmát csak vállalkozások viszonylatában értelmezi, azaz kapcsolt vállalkozás [Szt. 3. § (2) bekezdés 7. pont] az anyavállalat [Szt. 3. § (2) bekezdés 1. pont], a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás [Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
2
3
4
7