6 talált cikk az iparűzési adó , telephely , anyagköltség kifejezésre

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?

Kérdés: Az importáló cég a behozott árut nem a saját telephelyére szállítja, hanem egyenesen a vevőhöz. Ebben az esetben az általa kifizetett fuvarköltség része-e a beszerzési értéknek? Csökkenthető-e ezzel a fuvarköltséggel az iparűzési adó adóalapja?

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!