Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] ...akkor az telephelynek számít a tevékenységet folytató vállalkozó számára.Az első kérdés szerint a tulajdonos az építtető, mely alvállalkozót is igénybe vesz. Az építtető kifejezésből az következik, hogy a tulajdonos nem végez építési munkát, ezért esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása

Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek megjelenése során számos kérdésre adtunk választ a közvetített szolgáltatás, az alvállalkozói teljesítmény értelmezésére, számlázására. Ennek ellenére rendszeresen visszatérő kérdés, mivel a kérdezők a helyi iparűzési adó alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] Állandó jellegű iparűzési tevékenység után a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése, továbbá (4)-(9) bekezdései alapján kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Az adóalap számítása során a nettó árbevételből kell kiindulni, melynek fogalmát – általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Közvetített szolgáltatás – saját előállítású termékek értékesítése

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti alvállalkozók által számlázott fuvarköltséggel a helyi iparűzési adó adóalapja nem csökkenthető, mert az nem minősül közvetített szolgáltatásnak. A kérdező cég ugyan vevője a szolgáltatásnak, de nem nyújtója, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Polcszervizes szolgáltatás közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Cégünk fő profilja nagykereskedelem. A hipermarketekkel kötött szerződés alapján az eladott árut az ő telephelyükre kell leszállítani, nekünk kell a polcra kihelyezni (polcszervizes szolgáltatás) az árut. Az eladási ár nemcsak az áru árát, hanem annak a logisztikai folyamatát is tartalmazza, egészen a polcra való kihelyezésig. Ehhez cégünk alvállalkozókat vesz igénybe, de gyakran közvetlenül a vevőinktől rendeljük meg e tevékenységet. A logisztikai, illetve a polcszervizes szolgáltatás alvállalkozói tevékenységnek minősül? Ha a vevőnk nyújt szolgáltatást számunkra a termékértékesítésünk érdekében, az közvetített szolgáltatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt esetben a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tételként a kérdező által alvállalkozói tevékenységnek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősített logisztikai szolgáltatás, polcszervizes szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyáltalán.A 6 hónapot meghaladó építőipari tevékenységvégzés ugyanakkor – még akkor is, ha a munkálatok valamennyi fázisát alvállalkozók végzik – feltételezi azt, hogy a fővállalkozó valamely munkavállalója felügyeli, ellenőrzi, átveszi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozónak a munkaterületről való végleges levonulásának napja, azaz jellemzően (de nem feltétlenül) a munka megrendelőnek vagy – alvállalkozó esetén – a fővállalkozónak történő műszaki átadásának napja.Amennyiben a szerződés szerinti teljesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszából: […] ...munkálatok teljes időtartamában fennáll a településen. Mindez akkor is megállapítható, ha a munkálatok nagy részét vagy egészét alvállalkozók folytatják és nem maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, mely a tevékenységre leginkább jellemző. Ha az építkezés helyszíne telephelynek minősül és a munkálatokat kizárólag az alvállalkozók végzik el, akkor a megosztást a személyi jellegű ráfordítások arányában vagy a Htv. mellékletének 2. pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.