Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó mondata nem értelmezhető! A személygépkocsit vevő magánszemélynek a vétel kapcsán semmilyen jövedelme nem keletkezik.A vételi jog alapítása valójában az, hogy a jogosult a személygépkocsit garantáltan meg tudja venni, illetve a személygépkocsi tulajdonosa (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a vázolt megoldással nem lehet egyetérteni. A gazdasági eseményeket valós tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, alapvetően a szerződésben, a megállapodásban meghatározott tartalmuknak megfelelő összegben és módon.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően a Ptk. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot enged (ez legyen "A" társaság), a jogosult (a "B" társaság) a dolgot (itt az ingatlant) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Ingatlanvételi jog alapításának adója

Kérdés: Ha egy ingatlan vonatkozásában vételi jogot alapít a magánszemély tulajdonos 2008-ban, akkor a vételár után felmerülő adókötelezettsége mikor válik esedékessé? A vételi jog alapításakor (a vételi jogot alapító szerződést is benyújtják a földhivatalhoz, amely a vételi jogot be is jegyzi), vagy akkor, amikor a magánszemély vevő a vételi jogot gyakorolja, és ennek alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését majd pl. két év múlva?
Részlet a válaszából: […] ...által biztosított előnyből adódik, attól a jövedelemtől,amely egyébként keletkezik a jog alapján megvalósított ügyletben.A jog alapítása esetén a kapott bevételből levonható a jogalapításával kapcsolatos költség. A jogot alapítónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.