16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Szoftverapplikáció használati díjának áfamentessége
Kérdés: Cégünk futárpostai szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A kézbesítések során, a szerződött partnereink megbízásából a címzettektől az utánvéteket készpénzben és bankkártyával is beszedjük. A bankkártyás fizetések lebonyolításához igénybe veszünk egy szoftvert, mely egy applikáció segítségével teszi lehetővé a bankkártyás fizetést a saját tulajdonunkban lévő eszközökön. Acég, amely működteti számunkra a szoftvert, mely lehetővé teszi a futárjaink számára a bankkártyás fizetési módhoz kapcsolódó applikáció használatát, számunkra utólag, az applikáció használata mértékében, "terminálbérleti díjként" számlázza le a szolgáltatását. A szolgáltatás mértékének alapját az képezi, hogy adott hónapban, adott munkanapokon hány futár használta az applikációt. Abban kérném az állásfoglalásukat, hogy a szolgáltató jogosult-e ezen szolgáltatását áfamentesen számlázni felénk?
2. cikk / 16 Telek és felépítmény értékesítése
Kérdés: Egy kft. 2014-ben vásárolt egy telket a rajta levő felépítménnyel együtt. A vásárlási számla megbontva tartalmazza az áfamentes és visszaigényelhető áfa tételeket. A számlán szereplő áfaösszeget visszaigényeltük. A telek és felépítmény értékesítésre kerül. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítés az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontja szerint? Ha áfamentesen állítjuk ki a számlát, akkor a vásárláskor visszaigényelt áfát most vissza kell fizetni?
3. cikk / 16 Uszoda- és strandfürdő-szolgáltatás
Kérdés: Általános iskolánk fenntartása januártól a területileg illetékes Tankerületi Központhoz került. Az önkormányzattal megkötött szerződés alapján a tulajdon maradt az önkormányzaté, a tankerületé lett a vagyonkezelői, fenntartói jog. Intézményünk uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, alkalmi csapatok, akik a tornaterembe jönnek focizni, röplabdázni, és minden alkalom után a pénztárban fizetnek. Online pénztárgépünk van, ahol a befizetések történnek. De vannak egyesületek, vállalkozások, akik úszósávokat bérelnek, vagy egész évre a tornatermet, hogy ott pl. úszásoktatást, úszóedzéseket, illetve rendszeresen sportmozgásokat végezzenek az általuk szervezett gyerekeknek, felnőtteknek. Velük bérleti szerződést kötöttünk, és minden hónap végén a teljesítési igazolás alapján befizetik a bérleti díjat a kasszába, ahol egyszerűsített készpénzfizetési számlát kapnak. A számlán a Tankerületi Központ szerepel mint eladó. Kérdésem, hogy ezeknek a számláknak (uszodai és tornatermi) mi az áfatartalma?
4. cikk / 16 Ingyenes használatba adás
Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
5. cikk / 16 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
6. cikk / 16 Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése
Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
7. cikk / 16 Ingyenes bérbeadás adóterhei
Kérdés: Az 5413. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés. Azt írják, abban az esetben, ha a magánszemély a saját kft.-jének ingyenesen bérbe adja ingatlanát, akkor a magánszemélynek nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége. Ugyanakkor a cégnek sem, miután az igénybe vett szolgáltatás a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolásra kerül, vagyis T 52 – K 98. Nincs áfavonzata az ilyen tételnek?
8. cikk / 16 Bővítés utáni ingatlanértékesítés
Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
9. cikk / 16 Társasház tetőterének hasznosítása
Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
10. cikk / 16 Vállalati üdülő hasznosítása
Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
