Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
Részlet a válaszából: […] ...általános előírásaiból az következik, hogy az adófizetési kötelezettség a termékértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz, a Közösségen belüli beszerzéshez, az importbeszerzéshez kapcsolódik a törvényben felsorolt kivételekkel. Ebből az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a levonható hányadát.A kérdés szerint A társaság külföldi illetőségű. Ha a Btársaság A társaságtól szerez be terméket, az Közösségen belüli vagyimportbeszerzés lesz. Ha Közösségen belüli termékbeszerzés, akkor az áfát Btársaságnak kell felszámítania,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése

Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező határozata dokumentálja.Az előbbiek szerint importbeszerzésként könyvelt ésMagyarországra be nem hozott terméknek a Közösségen belüli – számlázott -értékesítését a vevővel kötött szerződésnek megfelelően az eladási áron az Szt.74....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
Részlet a válaszából: […] ...értékesítése vélhetően nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá.Tekintettel arra, hogy a terméket nem bocsátják vámjogi szabad forgalomba aKözösségen belül, a termék után sem Magyarországon, sem más tagállamban nemkeletkezik importáfa-fizetési kötelezettség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2005. január 1-jétől hatályos, a 20/A § (5)bekezdésében rögzített előírás szerint: Közösségen belülről történőtermékbeszerzéshez fizetett előleg esetén az előleget adó félnél (akérdezőnél!) az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Közösségen belüli, illetve importbeszerzés áfájának könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az importbeszerzés felszámított és egyben levonható áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...történő termékbeszerzés esetén az adó alapját az Áfa-tv. 22-26. §-aiban foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani, a termékimport adóalapjának meghatározása során pedig az Áfa-tv. 27. §-ának előírásait kell figyelembe venni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.