Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...belül vannak irodák is, meg számítógépalkatrész-gyártó üzem is, akkor az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. Az Szt. az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Állványrendszer besorolása az eszközök között

Kérdés: Cégünk új telephelyén, ahol termékgyártás és az általunk gyártott, forgalmazott termékek raktározása történik, továbbá cégünk logisztikája, irodái vannak, a raktárban raklapos, polcos, áttelepítéses állványrendszer beruházását tervezzük. Az állványrendszert a termelőgépeknél, -berendezéseknél, vagy az egyéb berendezéseknél kell aktiválni? A válasz a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezmény igénybevétele szempontjából fontos. Kérdés az is, hogy a Tao-tv. szerint milyen leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...önálló, a raktározási funkciót ellátó tárgyi eszköznek (állványnak). Az állványrendszer egésze nem tekinthető – jellemzően – egyetlen tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen költsége alapján atársaság élhet adózás előtti eredménycsökkentéssel. A példa szerint a társaság a kutatást egy egyetem területénvégzi, így dönthet arról is, hogy a támogatással csökkentett közvetlen kutatásiköltség háromszorosával, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi személy a kifizetés tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Külföldön végzett tevékenység társasági adója

Kérdés: Egy belföldi cég részlege tartósan külföldön végez tevékenységet, ott önállóan adózik. Hogyan jelenik meg a társaságiadó-kötelezettségben a külföldön elért jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. előírásainak megfelelően – meg kell állapítani a cég egészére a társasági adó alapját.Az adóalap megállapítása során egyetlen sajátos előírást kell alkalmazni, mégpedig a külföldön az adóévre megfizetett (fizetendő) társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Külföldön végzett tevékenység könyvelése és Tao.-ja

Kérdés: Belföldi illetőségű társaság részlege tartósan külföldön végez tevékenységet. Külföldön önállóan adózik. Hogyan történik a külföldön végzett tevékenységének elszámolása a hazai könyvelésben, illetve a belföldi adókötelezettség megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó leltárában a külföldön dolgozó részlege [telephelye] eszközeit, forrásait [kötelezettségeit] is köteles szerepeltetni.)Egyetlen sajátos előírást tartalmaz a számviteli törvény, e szerint a külföldön megfizetett, fizetendő nyereségadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.