4 talált cikk a munkáltatói hozzájárulás , GYET kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni, hogy hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában leírt szabályt, különös tekintettel ezen cikkely utolsó mondatára? Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, közülük melyik minősül munkáltatónak? Megítélésem szerint, ha egy munkavállalónak több munkáltatóval van munkaviszonya, és a kapott jövedelem minden jogviszonyban eléri a minimálbér összegét, nem kell vizsgálni a fenti sorrendet, mivel a főszabály lép életbe, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni mindegyik jogviszonyt. Többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban egyenként eléri a munkavállaló jövedelme a minimálbér összegét, figyelembe kell-e venni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rangsort, és meg kell határozni azt az egy munkáltatót, aki jogosult a köztehermentes pénztári befizetésre, vagy minden foglalkoztató munkáltatónak minősül, és élhet az adómentes juttatás lehetőségével? Amennyiben az előbbiekben leírt feltétel igaz, és többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban meghaladja a jövedelme a mindenkori minimálbért, és minden munkáltató élhet a köztehermentes pénztári befizetés lehetőségével, hogyan kell figyelembe venni az adómentes határt? Tehát munkáltatónként?

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.