8 talált cikk a víziközmű , EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál a már meglévő és üzemelő szárítóüzemet pakuráról gázüzemelésűre alakítanák át, illetve új szárítóüzemet terveznek, amelyhez kapcsolódóan hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni? Ez utóbbi esetben hogyan történik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása?

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.

Kérdés: Egy víziközmű-társulat bevételei a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulásokból, értékpapírügyletekből származó árfolyamnyereségből és lekötött bankbetétek kamatbevételeiből tevődnek össze. Kell-e a víziközmű-társulatnak társasági adót fizetnie a tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulások után, hiszen azokat is az egyéb bevételek között számoljuk el, vagy csak a kapott kamatok, árfolyamnyereség után terheli a társulatot társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)

Kérdés: A 2008-ban alakult víziközmű-társulat alapszabályában a természetes személyek lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és azt a társulat javára engedményezték. 477 000 Ft érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek, amely összeget a megtakarítás időtartama alatt, havi 1990 Ft/hónapi részletekben fizetnek meg. Hogyan könyveljük a havi érdekeltségihozzájárulás-befizetéseket, amelyeket a társulat negyedévenként továbbutal a tagok lakás-takarékpénztári megtakarítási számlájára? A Pénztár 100 hónap után utalja vissza a tőkésített, állami támogatással növelt érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat részére.

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?