Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja, hogy olyan alapítványt támogasson a vállalkozás, amely a vállalkozásnak az alapítvány a többségi tulajdonosa, és erre tekintettel érvényesítse az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendeletben (PM rendelet) nevesített kivételekkel – el kell készíteni a szokásos piaci ár meghatározását tartalmazó nyilvántartást. A szokásos piaci ár meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...adóévi társaságiadó-alapnál élt a Tao-tv. fogalma szerinti behajthatatlan követelés címen adózás előtti eredménycsökkentéssel, mivel ekkor teljesült, hogy rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s az "fedezi" a csökkentő tétel összegét [Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Részlet a válaszából: […] ...Nem ismert az, hogy konkrétan milyen szolgáltatásról van szó. Kérdésként azonban az merülhet fel, hogy X kft. milyen következményekkel csökkentette 40%-kal a követelését? És a következmények összeegyeztethetők-e az ésszerű gazdálkodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Ingatlanok értékesítése beszerzési érték alatt

Kérdés: A társaság 2006-ban alakult, az alakulás évében nem volt bevétele. 2007. februárjában kapcsolt vállalkozásától ingatlanokat vásárolt, amelyeket 1-2 hónappal később csak kevesebbért tudott eladni. A beszerzési érték teljes egészében elszámolható a társaságiadó-alap terhére? Más értékesítése nem volt.
Részlet a válaszából: […] ...adóalapját, illetve akkor, amikor az ingatlanokat a kérdező társaságértékesítette, és a kérdező társaságnál a beszerzési értékkel közel azonos volta szokásos piaci ár, a különbözet összegével a kérdező társaságnak kell az adózáselőtti eredményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjának megállapítása soránaz adózás előtti eredményt növelni, – az átvevőnél piaci értéken a rendkívüli bevételekkelszemben az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket, a pénzügyibefektetéseket állományba venni (a rendkívüli bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] ...csak a körülmények ismeretében lehet – nem mindig egyszerűen -meghatározni. Ha azonban például a vállalkozás, hasonló feltételekkel függetlenfélnek is nyújtja azt a szolgáltatást, vagy eladja a terméket, amelyet kapcsoltvállalkozásának, vagy ismert olyan ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 59. számában az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a követelés és a kötelezettség számlát összevezetni, azokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
2