Keresés eredménye | Számviteli Levelek

143 cikk rendezése:

1. cikk / 143 Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

2. cikk / 143 Kis értékű tárgyi eszközök értékhatára forintról euróra való áttéréskor

Kérdés:

A forintról euróra való áttéréskor a számviteli politikában mit kell módosítani? Illetve pl. a kis értékű tárgyi eszközök értékhatárát az áttéréskor érvényes december 31-i árfolyammal kell meghatározni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

3. cikk / 143 Halasztott bevételként elszámolt támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

4. cikk / 143 Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

5. cikk / 143 Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

6. cikk / 143 Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

7. cikk / 143 Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés:

A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

8. cikk / 143 Értékcsökkenés elszámolásának módosítása

Kérdés: A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

9. cikk / 143 Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

10. cikk / 143 Gyártóeszköz Kínában, fejlesztési tartalékból?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.