Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Erendelkezés szerint az ügyvezető által megszerzett részvény szokásos piaci értéke – ha nincs a részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék – 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...szja-törvényben és más törvényben sincs arra szabály, hogy a kérdésben szereplő egyszemélyes kft. ügyvezetője mint szakorvos tulajdonosként osztalékot vehet-e ki a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el. Nincs bérköltség felvételére és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...(a tőketartalékot, az eredménytartalékot) nem kívánják a tagok részére kiadni.A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a Ptk. 3:206. §-ban foglaltak megtörténtét. A törzstőke leszállításának eredményeként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 298. számában a 6146. kérdésre adott válaszban azt írtuk, a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése, és mint ilyen – az osztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...Különösen zavaró az, hogy az így felvett összeget tagi jövedelemnek minősíti a kérdező. Az egyszemélyes kft. tulajdonosa lehet a kft. ügyvezetője (vezető tisztségviselője) is, illetve mellékszolgáltatás keretében személyesen közreműködő tag is.Az új Ptk. 3:182...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: A kft. ügyvezetője elhunyt. Részére jelentős összegű jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot mutat ki a kft. Ezzel mi a teendő? A társaság működik tovább. Jelenleg a kisebbségi tulajdonos, az elhunyt ügyvezető fia vezeti a társaságot. A hagyatéki eljárás folyamatban van.
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezetőjének (feltételezzük, hogy tulajdonosa is volt a kft.-nek) a halála nem változtat azon a tényen, mely szerint a kft. a jóváhagyott osztalékot az ügyvezetővel szembeni kötelezettségként mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...de különböző formában. Lehet, hogy a magánszemély értékesíti, és akkor a bekerülési érték a vétel­ár. Az is lehet, hogy az ügyvezető a szóban forgó technológiát a kft. megrendelésére hozta létre, és ez esetben a bekerülési érték a megbízási díj és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
1
2
3
4