Megszűnt konzorciumhoz kapcsolódó tartalék

Kérdés: Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan létrejött konzorcium megszűnik, azonban az évek során tartalékot képeztünk (több önkormányzat) a hulladéklerakó regenerálásához. A konzorcium megszűnt, a tartalékra nem volt szükség, milyen jogcímen fizetjük vissza az önkormányzatoknak a tartalékba képzett összeget? És hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervként működő szervezet megszűnik, a rendelkezésre álló pénzeszközök önkormányzatok részére történő visszafizetését működési (K506 rovat) vagy felhalmozási (K84 rovat) célú támogatás államháztartáson belül, kiadási rovaton számolhatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...isegyértelmű legyen.A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt afeltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat közöttkonzorciumi szerződés jöjjön létre. A konzorciumi szerződésben – többek között- azt is rögzíteni kellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből (közvetlenül a költségvetésből, a minisztériumoktól, az önkormányzatoktól, az elkülönített alapokból) nyújtott (véglegesen kapott) támogatás;d) az innovációs járulék nettó összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.