6 talált cikk a tanácsadás , tevékenység , étkezés kifejezésre

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: Egy áfával kapcsolatos szakmai cikkben olvastam az alábbi mondatot: "...folyamatos jelleggel végzett szolgáltatás ... (például: közüzemi szolgáltatások, őrzés-védelem, munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás, takarítás, könyvelés, számítógépes, illetve műszaki rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartások, ügyvédi megbízás stb.)...? Ez alapján 4 kérdés merült fel a folyamatos tevékenységgel kapcsolatban: 1. A régi Áfa-tv.-ben volt konkrét meghatározás, az egyértelműség kedvéért, hogy mely tevékenységeket érti a törvény a folyamatos teljesítésű alatt. A 2008. évi új Áfa-tv. szerint mi indokolja – mert semmilyen konkrét meghatározás nincs erre a törvényben –, hogy a fenti tevékenységek folyamatos teljesítésűek lennének, míg a korábbiban nem – a közüzemi szolgáltatásokat kivéve? Erre vonatkozóan APEH- vagy PM-állásfoglalást, tájékoztatást sem találtam. Az Áfa-tv. 58. §-a arra utal, hogy a szerződés dönt, hogy beleírták-e vagy sem a határozott idejű elszámolást. Helyes megközelítés lenne ez? 2. Ha valakivel egy szerződés keretében, bármilyen tevékenységre abban állapodok meg, hogy nem az egyes elvégzett munkák után, hanem havonta, negyedévente vagy bármilyen meghatározott időszakonként számolok el, akkor az 58. § alapján kell a számlát kiállítani, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés is egyben? Legyen a tevékenység akár könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás, előadó-művészet, rendezvénylebonyolítás, szállítás, futárszolgálat... vagy bármi a fent és itt idézetteken túlmenően. 3. Hogyan kell eljárni olyan esetben, ha csak határozott időre szól a szerződés, és annak a végén számolnak el a felek? Pl. egy év újrakönyvelése, és a végén van az elszámolás, számlázás, vagy háromhavi takarítás egyben van elszámolva stb. Ebben az esetben az Áfa-tv. 55. §-át kell alkalmazni, vagy az 58. §-át? 4. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a szerződésben nem szerepel elszámolási időszak, csak óradíj vagy egyéb más, nem időszakhoz köthető paraméter: - ha minden egyes alkalommal kiszámlázom az elvégzett munkát (pl. futárszolgálat, vagy szállításkor); - ha nem rendszeres időközönként történik az elszámolás, hanem amikor a felek megegyeznek (pl. egyszer elszámolják 2 hét tanácsadását óradíj alapján, egyszer meg nincs annyi munka, de az elszámolás mégis havonta történik a partnerek között)? Ezekben az Áfa-tv. 55. §-a határozza meg a teljesítés idejét, vagy az 58. §-a?

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)-(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében – havi vagy negyedéves elszámolás keretében – rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?

Kérdés: Ügyfelem vezetési tanácsadással, képzéssel foglalkozó társaság. Céges ügyfelek részére csapatépítési programokat szervez, bonyolít le. A program része olyan készségfejlesztési gyakorlat a szabadban, amelyhez segédanyagként élelmiszert is vásárolnak, amelyet a program végén a résztvevők elfogyasztanak. Milyen adózási vonzata van ezen élelmiszerek beszerzésének (áfa, szja stb.)?

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?