Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti szerződésben meg kellett állapodni a fizetendő bérleti díjról, a bérlet időtartamáról, a bérbeadónak írásban hozzá kellett járulnia, hogy a bérlő (a kft.) ültetvényt telepítsen;-ennek ismeretében lehetett állami támogatást kérni az ültetvénytelepítéshez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...a haszonszerzés).A kérdéskör kapcsán valójában elsőként azt kell tisztázni, hogy a felsőoktatási intézmény alanya lehet-e a helyi iparűzési adónak. A Htv. 35. §-a (1) bekezdése szerint az adó alanya a vállalkozó. A Htv.-nek a vállalkozó fogalmát rögzítő 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;-el kell készítenie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet végző szervezet vagy Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozó, őstermelő), a Htv. 35. § (2) bekezdése szerint pedig az iparűzési adó alanya a vállalkozó, a hivatkozott rendelkezések pedig e vállalkozóra vonatkoztatják az adóelőny feltételeit. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése szerint helyi iparűzésiadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya pedig a Htv. 35. § (2) bekezdése értelmében a vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...venni, mert a 78%-os, illetve a 82%-os adóalap alapján 15%-os személyi jövedelemadó mellett 27%, illetve 22% egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.A bérbe vevő társaságnak a feles bérleti szerződés alapján a magánszemélynek átadásra kerülő terményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemélynek adott– árengedmény,– visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve ha az – megjelenési formájától függetlenül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...ideértve az egyes kapott állami támogatásokat is – adóéven belül meghaladja, s így a Htv. alkalmazásában vállalkozónak és egyben iparűzésiadó-alanynak minősül.A fentiekből az is következik, hogy abban az esetben, ha a Htv. szerinti vállalkozónak minősülő őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...ésezen jövedelem bruttósított összege után a magánszemélyt személyi jövedelemadóterheli, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást vagy 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie, a kifizetőt (a juttatót) azSzja-tv. 46. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelemből 40 százalék adóelőleget kell levonnia, amelyet csökkentenie kell az e jövedelemmel kapcsolatosan levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25 százalékával. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.