Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...minősülne, amely után a magánszemélyt terhelő 15%-os személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót kellene a társaságnak fizetnie, mivel Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Ügyvezető a tag közeli hozzátartozója

Kérdés: Következő évtől egy gazdasági társaság az ügyvezetéssel az egyik tag közeli hozzátartozóját bízná meg, aki nem tagja a kft.-nek. Mivel az ügyvezető rokon lenne, a megbízatást ingyenes megbízási szerződés keretében végezné. A leendő ügyvezetőnek nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. A nem tag ügyvezető nem lehet társas vállalkozóként biztosított, mert csak tagok vállalhatnak kötelezettséget személyes közreműködésre. A Ptk. 6.280. elismeri az ingyenes megbízási szerződést. Az említett esetben lehetséges ingyenesen végezni a megbízást?
Részlet a válaszából: […] ...36 órát meghaladó munkaviszonya, így feltehetően jelenleg nem minősül a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Annak érdekében, hogy a leendő ügyvezető biztosított legyen, célszerű lenne munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Személyesen közreműködő házastárs

Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a gazdasági társaság természetes személy tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban teszi. Ha a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Tulajdonos mint ügyvezető

Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?
Részlet a válaszából: […] ...alapján pedig a társas vállalkozó biztosítottnak minősül. Erre tekintettel a kft. ügyvezetőjére biztosítottként a társas vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.A Tbj-tv. 39. § (1) bekezdése alapján a biztosított társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezető szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett, így esetében a többes jogviszonyban lévőkre vonatkozó járulékfizetést kell alkalmazni. Ilyen esetben a fizetendő járulékok alapja a ténylegesen elért (személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél

Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után egy – a jövedelemtől független – fix összegű egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség terheli. Ennek összege a 2017. évben havi 7110, napi 237 forint. A kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A kérdésben említett esetek kapcsán tehát valójában arra kell válaszolni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a teljes összeg 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelem­adót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell havonta.A kérdésből nem derül ki, hogy a magánszemély tag milyen tevékenységet végez, ahhoz szükséges-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Ügyvezetői jogviszony a Tbj-tv. és az új Ptk. alapján

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.
Részlet a válaszából: […] ...(továbbiakban: Tbj-tv.) nem változtak a szabályok. Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] ...keretében történik, akkor a tag részére kedvezményesen (16 százalék személyi jövedelemadó, 14 százalék egészségügyi hozzájárulás a jövedelem 1,19-szorosa után) adható az Erzsébet-utalvány az Szja-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
1
2
3
4