Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...összegében: T 9721 - K 8711;= ha az összevezetés után a 8711. számlán marad összeg, egyenleg, az a részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége,= ha az összevezetés után a 9721. számlán marad egyenleg, az a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a csere során az "X" kft. üzletrészeinek az értéke leértékelődik 2,5 millió forintról 1,0 millió forintra, azaz 1,5 millió forint árfolyamveszteséget realizálnak, amely végleges veszteségnek minősül. (Természetesen nincs adófizetési kötelezettség!) Cecil és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...T 366 – K 9751,– a visszavételi érték kivezetése: T 8751 – K 373 (egyidejűleg a lekötött tartalék feloldása: T 414 – K 413),– az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 – K 8751.Jelen esetben az árfolyamveszteség – mint a magánszemélyek részére teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […] ...közé kellátvezetni, majd összevezetéssel meg kell állapítani, hogy a részvény, üzletrészértékesítése árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget eredményezett.A zrt. könyveiben a kötelezettségek között szerepel atulajdonost a tőkekivonáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Üzletrész visszavásárlási és eladási ára

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott esetben azonban az értékesítés nem ezen a vételáron történt,hanem a névértéken, így adódik a 18,8 millió forint összegű árfolyamveszteség.Ahhoz, hogy ezt az árfolyamveszteséget a vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült költségnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Üzletrész értékesítése csökkentett áron

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az üzletrészeladási-vételi árát az eladó, illetve a vevő szabadon határozza meg.Megállapodhatnak akár 10 ezer forintos eladási árban is. Ha azonban azeladási-vételi ár eltér az üzletrész piaci értékétől, akkor – kérdés –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.