32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
2. cikk / 32 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.
3. cikk / 32 Telefonköltség megtérítése magánszemélynek
Kérdés: A társaság szeretné a magánszemély részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság által történő használat során a vállalkozói bevétel érdekében merült fel, amelyet azonban a szolgáltató a magánszemély felé számláz, amelyet a magánszemély fizet. A társaság csak azt a felmerült költséget térítené meg, amelyet igazoltan a társaság "használt el". Amennyiben ez lehetséges, ennek a szabályos "adminisztrálásával" kapcsolatosan is tájékoztassanak.
4. cikk / 32 Cégtelefon áfája
Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?
5. cikk / 32 Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei
Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
6. cikk / 32 Mobiltelefon-használat alkalmazottaknak
Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.
7. cikk / 32 Otthoni internethasználat térítése
Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
8. cikk / 32 Telefon magáncélú használata
Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?
9. cikk / 32 Játékadóval adózott termék átadása magánszemélynek
Kérdés: Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?
10. cikk / 32 Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása
Kérdés: Ital-nagykereskedő cég vevőtalálkozóra hívja vevőit. Hogyan kell elszámolni a vevőtalálkozó szervezésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat? Felszolgált étel, ital, fellépő vendégművészek honoráriuma? A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközök – tv, mobiltelefon, egyéb műszaki cikkek – is sorsolás keretében átadásra kerülnek a résztvevőknek. Az ajándéksorsoláson átadott eszközök elszámolása hogy történik? Áfa-, szja-vonzatok ráfordításkénti elszámolása Tao-tv. alapján?