Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján, ha a munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék, akkor az osztalékkal összefüggésben kell szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nehéz úgy válaszolni, ha a válaszokat meghatározó tulajdoni hányadokról, a teljes vagyon nagyságáról, a bt. eszközei összetételéről nincs információ a kérdésben. Ezért a választ az egyszerűsített végelszámolás alatt elvégzendő feladatokkal kezdjük, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszony szerint kell minősíteni. Mivel a kérdésben szereplő tag vezető tisztségviselő és személyesen közreműködő magánszemély, így a kamatjövedelem nem a tagi jogviszonnyal összefüggésben, hanem a személyes közreműködésére tekintettel illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetésként könyvelni, mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik ki. Mindössze a magánszemély helyett megfizetett személyi jövedelemadót kell a magánszeméllyel szembeni követelésként előírni, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Nyugdíjas ügyvezető bevallása

Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtaknak megfelelően, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy 2022. júniustól munkabért kíván felvenni, akkor:– a T1041-e bevallást nem kell beadni a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
-kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
-reprezentációs költségek
-telefonszolgáltatás magáncélú része
-üzleti ajándék
-betegszabadság
Nem kivaadóalap:
-védőital
-orvosi ellátás költsége
-magánszemélynek fizetett bérleti díj
- védőszemüveg
-munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú része,-az üzleti ajándék,-a betegszabadságra fizetett jövedelem,-a védőital,-az orvosi ellátás költsége,-a magánszemélynek fizetett bérleti díj,-a védőszemüveg,-a munkába járás címen a munkába járásról szóló kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Nyugdíjas magánszemély szoftverértékesítése cégen keresztül

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján értelmezésünk szerint a nyugdíjas magánszemély jutalékot kap az együttműködési megállapodás alapján a szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül történő értékesítése után, úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Ingatlan ajándékozása, részben ellenérték fejében

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni, ha azonban a magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége

Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 5. §-a határozza meg az ekho választására vonatkozó nyilatkozat részletszabályait. Az a magánszemély, aki az Ekho-törvény 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozását munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.
1
2
3
8