Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.Az Szja-tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kiva – szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit kiküldetésben külföldi telephelyére küldi ki, Ausztriába, Németországba, Angliába. A kiküldött dolgozók magyar munkabére a kettős egyezmények miatt szja-mentes, mert külföldön adóztatható, ugyanakkor magyar biztosításuk miatt járulékköteles. A társaság a Kiva-tv. alá tartozik, annak adóalapjába a 2019. évtől nem tartozik bele ez a kifizetés [24. § (4) bekezdés]. Valószínűleg az egyezmények miatt, mert a kivát nyereségadónak tekinthetik, és az egyezmények miatt csak egy országban adózhat. Ez rendben is van, azonban ha szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, akkor az ilyen jellegű személyi kifizetést nem terheli magyar munkáltatói kötelezettség; ellentétben a 2018. évi szabályozással, amikor még kivaalapot képezett. Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót sem? Kérem, válaszukban szíveskedjenek kitérni a 2019. évi és a 2020. júliustól érvényes szabályozásra!
Részlet a válaszából: […]

A Katv. 21. § (2) bekezdés b) pont alapján sem 2018-ban, sem 2019-2020-ban (július előtt és után is ez érvényes) nem kell a kivaalanynak szociális hozzájárulási adót fizetnie.

(Kéziratzárás: 2020. 09. 02.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet a válaszából: […] ...adómentesen) a belföldi közúti fuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdések sorrendjében.Az Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozástól lényegében függetlenül lehet adózási szempontból – az egyezményi szabályokra figyelemmel – a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel napidíjat fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Kiküldetés vagy hazautazás?

Kérdés: Dolgozóink hosszú távú kiküldetésen vannak az anyavállalatnál Ausztriában. A cég megtéríti nekik a havi hazautazások költségét, beleértve az üzemanyagot is. Általában a munkavállalók a cég telephelyét nem érintik, egyenesen hazautaznak. Ez elszámolás szempontjából minek minősül? Kiküldetésnek vagy hazautazásnak? Mi történik abban az esetben, ha hazautazás előtt még érintik a telephelyet is?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a válasz lehet az is, hogy kiküldetés, meg az is, hogy hazautazás.Az Szja-tv. szerint külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelem megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Tanácsadó szállástérítése

Kérdés: Cégünk vidéki telephelyére egy külsős, nem munkavállaló tanácsadó Budapestről utazik időnként, ott végzi a munkáját a cég érdekében. A szállásról a cégünk nevére kér számlát. Ezt hova kell könyvelnünk? Igénybe vett szolgáltatás, reprezentáció? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...külön rendezi!)Aggályaink után a kérdésre a következő válasz adható.A megbízó cég esetenként állítson ki a tanácsadó részérekiküldetési rendelvényt két példányban, amelyben hivatkozzon a vonatkozószerződés azon pontjára, mely szerint a vidékre utazás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás

Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges utazás amunkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejáráskivételével, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükségesutazást. Amennyiben változó munkahelyen történik a munkavégzés, a kiküldetésvalójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Két ügyvezető és a kiküldetés

Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy igen, ha valóban kiküldetésről van szó!AzSzja-tv. a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiküldetést kiterjesztette a megbízásosjogviszonyra, a tagi jogviszonyra is azzal, hogy ez utóbbi esetben semértelmezhető másként a kiküldetés tartalma, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Lakhelytől eltérő helyen történő szállás költsége

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ez Budapest, akkor az ország több városában lévőtelephelyekre (ideértve a győri székhelyre) utazás (és szállás) költségeit akiküldetésre vonatkozó előírások szerint kell bizonylatolni (kiküldetésirendelvénnyel) és elszámolni (a szállásköltséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Változó munkahely, kiküldetés

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy szükség van a folyamatosan vezetettnyilvántartásra, de azt nem kiküldetési rendelvénynek, hanem útnyilvántartásnaknevezik.A kérdésben leírt esetben a munkaviszony a munkáltató és amunkavállaló között változó munkahelyen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
1
2
3
4