46 cikk rendezése:
11. cikk / 46 Adott előleg egyéni vállalkozónál
Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?
12. cikk / 46 Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
13. cikk / 46 Eladási ár forintban, fizetés euróban
Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?
14. cikk / 46 Pénzeszközök bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A 167. § (1) bekezdésének i) pontja pedig azt, hogy a könyvviteli nyilvántartásba való rögzítés időpontját a bizonylaton fel kell tüntetni. A könyvelőirodába a bizonylatok a hónapot követően érkeznek. Nincs mód mindennap átvenni és könyvelni a pénzeszközök bizonylatait. Visszamenőleges dátumot nyilván nem lehet feltüntetni. Ha a tényleges rögzítést tüntetjük fel, nem felelünk meg az Szt. 165. §-ának. Mi a helyes megoldás?
15. cikk / 46 Árfolyamveszteség az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
16. cikk / 46 Utalványozó és pénztári ellenőr
Kérdés: Házipénztár működtetése során az utalványozási jogkörrel rendelkező munkavállaló lehet-e egyben a pénztári ellenőr is, vagy ez összeférhetetlen?
17. cikk / 46 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
18. cikk / 46 Egyszeres könyvvitel egyesületnél
Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
19. cikk / 46 Készpénzkészlet napi átlagának meghatározása
Kérdés: A feketegazdaság visszaszorítására módosult a számviteli törvény 14. §-a. Ennek értelmében meg kell határozni a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlagát. Hogyan lehet ezen követelménynek megfelelni?
20. cikk / 46 Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)
Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.
