23 cikk rendezése:
11. cikk / 23 Logózás költségeinek elszámolása
Kérdés: "A" kft. "B" kft.-től tollat, naptárt, üdvözlőlapot rendel, amelyen kéri logójának a feltüntetését. "B" kft. a számláján tételesen számlázza a rendelt tételeket, majd külön tételként a logózás grafikai tervezési díját, illetve a nyomdafilmkészítés díját. Helytálló az az értelmezés, hogy az "A" kft. által felhasznált tételek anyagköltségként számolhatók el, mivel az "A" kft. nem feliratozást rendelt meg, hanem olyan nyomtatványt, irodaszert, amelyet feliratoztak, vagyis a feliratozás (mint szolgáltatás) az anyagköltség járulékos része?
12. cikk / 23 Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége
Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklámadó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
13. cikk / 23 Reklámadó (adó, adóelőleg)
Kérdés: Cégünk elsősorban reklámmegrendelő, illetve saját célú reklámközzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A 2014. augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban kérdezem: Előleget saját célú reklámközzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? A reklám megrendelőjeként előleget 2014 augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom, a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő 2013. évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell?), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 M Ft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki "maga rendezi"?
14. cikk / 23 Kft. által adható kölcsön
Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
15. cikk / 23 Zálogkötelezettség vállalása
Kérdés: Az "A" kft. közjegyzői okiratban zálogkötelezettséget vállalt a "B" kft. hiteléért. Hogyan kell ezt könyvelni? Az "A" kft. ingatlanára – a zálogkötelezettség fejében – meghatározott jelzálogot jegyeztek be. Kell könyvelni?
16. cikk / 23 Reprezentáció vagy nem reprezentáció
Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnereinek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
17. cikk / 23 Reklámként póló, sapka átadása
Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?
18. cikk / 23 Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele
Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
19. cikk / 23 Bejegyzett jelzálog a tulajdoni lapon
Kérdés: A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?
20. cikk / 23 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
