70 cikk rendezése:
61. cikk / 70 Burkolt lízingszerződés
Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
62. cikk / 70 Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után
Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
63. cikk / 70 Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának
Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
64. cikk / 70 A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
65. cikk / 70 Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing
Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
66. cikk / 70 Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása
Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
67. cikk / 70 Maradványérték: lízingelt eszköz
Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
68. cikk / 70 Pénzügyi lízing
Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
69. cikk / 70 Tehergépkocsi-lízing számviteli és áfaelszámolása
Kérdés: Egy kft. lízingel egy tehergépkocsit, az áfa nélküli számla értéke: 3 950 000 Ft. A számla így készült el. Részszámlákban van kamatrész, tőkerész és áfarész. Részszámlák alapján vissza lehet-e igényelni az áfát, vagy csak a maradványérték után? Értékcsökkenést lehet-e elszámolni?
70. cikk / 70 A lízingdíjban lévő kamat elhatárolása
Kérdés: Egy gépkocsit lízingelünk: 36 hónapra havi 70 ezer forintot kell fizetni, amely tartalmazza a törlesztő- és a tárgyhavi kamatot, csökkenő összegben. A kamatot időbelileg el kell-e határolni, ha az a fennálló tőketartozással arányos?