38 cikk rendezése:
11. cikk / 38 Tetőtérvásárlás értékesítés céljából
Kérdés: Építési egyéni vállalkozó 2005. 08. 12-én egy társasház tetőterét megvásárolta lakásépítés céljából. Az építkezés, a beépítés 2009. 08. 10-én befejeződött, a használatbavételi engedély kiadásra került. A tulajdoni lapokon az egyéni vállalkozó tulajdonosként szerepel. Kérdésem az értékesítéskori elszámolható költségekkel kapcsolatosan: a lakásokat – bekerülési értéküket figyelembe véve – tárgyi eszközként kell-e nyilvántartásba venni, és mint értékcsökkenést kell elszámolnom 1-1 lakás értékesítésekor? Vagy árubeszerzésként kell könyvelni az értékesített lakás bekerülési értékét?
12. cikk / 38 Lakásértékesítés az alvállalkozónak
Kérdés: Lakópark építésével foglalkozó kft. az alvállalkozóját részben úgy fizeti ki, hogy az megvásárol az épülő lakások közül egyet. A pénzügyi rendezés részletekben történt, amikor az alvállalkozó benyújtott egy-egy részszámlát, akkor annak meghatározott százalékát a kft. nem fizette ki, hanem előlegszámlát bocsátott ki a lakásépítéshez kapcsolódóan. Az alvállalkozó és megbízója a lakás adásvételéről előszerződést kötött, azzal, hogy az alvállalkozó maga helyett mást is kijelölhet végleges vevőként. A lakás birtokbaadása 2009 decemberében megtörtént, az építő kft. az értékesítésről számlát bocsátott ki. Mivel az előleg megfizetésének időszakában az áfa 20% volt, a birtokbaadáskor 25%, a számlában is megbontotta az áfa alapját. A végleges adásvételi szerződés megkötése a birtokba adás után, 2010-ben volt. Az alvállalkozó élt az előszerződésben rögzített jogával, maga helyett mást jelölt ki vevőként. Az új vevő engedményezési szerződésben kapta meg az alvállalkozó követelését az építő kft.-től. Az eladó ezért sztornírozta a kibocsátott számlát, és új számlát adott ki az új vevő nevére. Ebben az új számlában is megbontotta az áfa alapját, egyezően az eredeti számlával. Jogosan tette? Mikor kell az ügyletet teljesítettnek tekinteni az építő kft. részéről?
13. cikk / 38 Társasház tetőterének hasznosítása
Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
14. cikk / 38 Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás
Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
15. cikk / 38 Lakásépítéshez felvett hitel kamata
Kérdés: A kft. társasházi lakások építésével foglalkozik. Az építkezést hitelből finanszírozza. A hitel után fizetett kamat beletartozik-e a lakások önköltségi árába?
16. cikk / 38 Bérbeadás céljából épített lakás áfája
Kérdés: Az Áfa tv. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben igazoltan egészében vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, az előzetesen felszámított áfája levonható. Tehát, ha egy cég az általa épített lakásokat a használatbavételt követően túlnyomórészt bérbe adja – áfásan –, abban az esetben az építés költségeinek az áfáját visszaigényelheti-e? Beruházásként kell kimutatni a leendő lakás építési költségeit, vagy anyagjellegű ráfordításként? Az építkezés folyamatában vissza lehet igényelni az áfát?
17. cikk / 38 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
18. cikk / 38 Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozó kft. közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett az épülő lakások után. Hogyan könyveljük az átutalt összeget? Hogyan kell azt a társasági adónál számításba venni?
19. cikk / 38 GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye
Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
20. cikk / 38 Építési költséget meghaladó lakástámogatás
Kérdés: A munkavállaló családi házat építtetett. Az építéshez a következő források álltak rendelkezésére: - a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatásokkal folyósított kölcsön: 11 M Ft, - szocpol-támogatás: 2 M Ft, - munkáltatói vissza nem térítendő támogatás pénzintézeten keresztül: 1 M Ft, összesen: 14 M Ft. Az építési költségekhez kapcsolódóan a következő dokumentumok, ill. számlák állnak rendelkezésre: - szerződés a telek vásárlásáról: 1,8 M Ft, - kivitelezővel kötött szerződés: 9040 E Ft (a kivitelező számlái nem állnak rendelkezésre, a munkavállaló azokat nem látta, mert közvetlenül a banknak nyújtotta be az építő). Mint a fentiekből látható, a rendelkezésre álló források összege 3160 E Ft-tal meghaladják az építési költségek összegét. Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9/3. pontja alapján terheli-e adókötelezettség az adómentesen juttatott munkáltatói lakáscélú támogatást? Ha igen, akkor összevonandó jövedelemként kezelendő-e? Kit terhel és milyen mértékben az így keletkezett jövedelem adója és járulékai? Mi a következménye annak, ha a munkavállaló – az esetleges adókötelezettség elkerülése érdekében – a kölcsönt visszautalja a munkáltatónak, és megfizeti a jegybanki alapkamatot a folyósítás és a visszautalás közötti időre? Elkerülhető-e így az adók és járulékok megfizetése?
