Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
Részlet a válaszából: […] ...és a szolgáltatás tényleges nyújtója között jön létre.Feltételezzük, hogy a cég és a családtagok között a mobiltelefon- és internetszolgáltatás nyújtásán kívül más szolgáltatás nem valósul meg, így ezek önálló és nem máshoz kapcsolódó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] ...vevő és az eladó közötti közvetítés, az eladó és vevő összehozása, illetve a megbízó nevében kereskedelmi ügylet kötése, akár az interneten keresztül is.Az ügynöki kiskereskedelem nincs külön osztályozva, ezeket az 52-es ágazat megfelelő szakágazatába kell besorolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Külföldi fióktelep kiskertevékenysége (kiskeradó)

Kérdés: Társaságunk nettó árbevétele belföldi kiskereskedelmi termékértékesítésből, oktatási szolgáltatás nyújtásából, illetve külföldi fióktelepei külföldi kiskereskedelmi tevékenységéből származik. A fent említett árbevételelemek közül melyek képeznek adóalapot a kiskereskedelmi adóban?
Részlet a válaszából: […] ...áruból érnek el, feltéve, hogy az kiskereskedelmi tevékenység keretében történik, azaz kiskereskedelmi értékesítési csatornán (pl. interneten) keresztül, magánszemélyek felé is történik.Ehhez képest speciális szabály vonatkozik azon külföldi rezidens adóalanyokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Kiskereskedelmi adó fizetése

Kérdés: Gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaságként a boltunkban magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgálunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el tudjuk különíteni. Ezért úgy gondoljuk, a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni. Helyes-e az a meglátás?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz ki volt a vevő), hanem annak, hogy az értékesítés helyszíne (a konkrét kereskedelmi egység vagy online értékesítés esetén az internetes felület) bárki, azaz magánszemély által is igénybe vehető vagy sem. Amennyiben tehát a szóban forgó esetben a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Kiszállítás járműveinek minősítése

Kérdés: Ügyfelünk internetes bútorkereskedelemmel foglalkozik. Kérem szíves segítségüket az értékesített bútorok kiszállításához beszerzett tehergépjárművek könyvviteli besorolását illetően! Véleményem szerint a kereskedés jellege miatt ezek az eszközök közvetlenül szolgálják a vállalkozást, emiatt műszaki járműnek minősülnek.
Részlet a válaszából: […] A véleménye szimpatikus, de a kereskedés jellege azt önmagában nem támasztja alá.Alapvető követelmény, hogy a létesítő okirat (például a társasági szerződés) tartalmazza a cég fő tevékenységét és fontosabb egyéb tevékenységeit is. A kérdés alapján a cég fő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Online számlázás

Kérdés: Olvastam a digitális sajtóban, hogy júliustól bevezetik az online számlázást. Természetgyógyász vagyok, katás egyéni vállalkozó. Én nyugtával rendezem "számlaadási kötelezettségemet". Havi 1-2 számlát igénylő ügyfelem van. Asztali gépet használok otthon. Kérdéseim:
– Továbbra is adhatok-e nyugtát?
– Okostelefonról is működik-e majd az online számlaadási kötelezettség?
– Ha nem, én azonos idejű számlát nem tudok adni, mert az asztali gépem a lakásomon van.
Mi a megoldás? Előre/utólag kitölthettem a számlát az online rendszerben? Azt nyilván nem várhatják el, hogy laptopot vegyek mobilinternet-hozzáférési lehetőséggel havi 1-2 számla miatt!? Gondolom, sokan járnak még ebben a cipőben!
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos eloszlatni egy, a sajtóban is gyakran felmerülő tévhitet. A 2018. július 1-től bevezetett, majd 2020. július 1-től kiterjesztett rendszer nem az online számlázást tette kötelezővé, hanem a kiállított számlák adatairól a NAV felé történő online...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás kapcsán megjegyzendő, hogy a felsoroltak közül– a számítógép-használat a KSH munkaügyi statisztikában nem szerepel, ott internethasználat van, mint egyéb természetbeni jövedelem (ez utóbbi az Szja-tv.-ben nem szerepel), a számviteli előírásokban egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is módosítani kell.) A kérdésből nem derül ki, hogy milyen internetes portálokon próbál a kérdező információt szerezni, illetve milyen szaklapokat olvas, de jobb, ha a jövőben más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Mobiltelefon-készülék és szolgáltatás áfája

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
- a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
- az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
- a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] ...és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le a vezetékes telefonszolgáltatást, a vezeték nélküli telefonszolgáltatást, az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Az Áfa-tv. 125...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Irodaként használt lakás közüzemi számlái

Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
2
3
10