34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 Munkahelyteremtő beruházás támogatásból
Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
22. cikk / 34 Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása
Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
23. cikk / 34 Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés
Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
24. cikk / 34 Opciós díj elszámolása beruházásnál
Kérdés: Biztosítási közvetítési tevékenységet végző társaság ingatlant vásárol, amelyet irodaházként fog használni. A 2006-ban kifizetett opciós díjat hogyan kell elszámolni, ha az ingatlant csak 2007-ben fogja megvásárolni? Ha van 2006. évben megképzett fejlesztési tartalék, akkor annak összege felhasználható-e az irodavásárláshoz?
25. cikk / 34 Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével
Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
26. cikk / 34 Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
27. cikk / 34 Ingatlanvásárlás részletre
Kérdés: Cégünk 2005 áprilisában megvásárolt egy lakóingatlant azzal a feltétellel, hogy a szerződés aláírásakor egymillió forintot fizetünk az eladónak, míg a fennmaradó részt 2008 áprilisáig. Tulajdonjogot csak a teljes vételár megfizetésével szerzünk. A birtokbavétel a szerződés aláírását követő 30. napon megtörtént, külön okiratban foglalt bérletidíj-fizetési kötelezettség mellett. A bérleti szerződés a teljes vételár kiegyenlítésével szűnik meg. Az eladó, illetve a bérbeadó magánszemély. Hogyan kell a fentieket könyvelni?
28. cikk / 34 Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása
Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
29. cikk / 34 Vissza nem adott foglaló elszámolása
Kérdés: 2003 májusában szerződést kötöttünk földterület vásárlására. A szerződésben a vételár 20 százalékának megfelelő összegű foglalóban állapodtunk meg, amelyet a szerződés aláírásakor megfizettünk az eladónak. Sajnálatos módon vevőink nem fizetnek, piaci kilátásaink sem jók, így az ingatlanvásárlással kapcsolatos fejlesztéseinket sem tudjuk megvalósítani, a terület megvétele okafogyottá vált. Az eladó a foglaló viszafizetéséről nem hajlandó egyezkedni. Társaságunk a megfizetett foglalót elszámolhatja-e a vállalkozás érdekében felmerült költségei között?
30. cikk / 34 Devizaügyletek
Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
