Ajándékozások adókötelezettsége

Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...között különösen azok, amelyek jellemzően ajándékként is előfordulhatnak. Ilyen például: a dolog.Az ajándékokat legtöbbször tárgyiasult formában kapják a magánszemélyek, ezért lényeges a juttatás értékének meghatározása. Ennek részleteit az Szja-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Utazásszervezők áfaelszámolása

Kérdés: Az utazásszervezők áfaelszámolása 2020. január 1-től megváltozott. Az árrésáfát utasonként, utanként külön-külön kell megállapítani, a negatív árréseket nem lehet összevonni, valamint az árrés elszámolását az út teljesítésekor kell megállapítani. Az előlegszámla mindig olyan áfatartalmú, mint amilyen az alapügylet. A gyakorlatban a következő kérdések merülnek fel:
1. Az utak foglalásakor (előleg számlázásakor) sokszor nem áll rendelkezésre a külföldi fél számlája, de az utazási iroda a szerződés alapján már átutalta a külföldi fél díját. Milyen bizonylatok fogadhatók el az előleg áfatartalmának megállapítása során? Lehetséges-e egy előkalkulált árrés alapján megállapítani az előleg áfatartalmát?
2. Szállás-, busz- vagy repülőgép-kontingens esetében a szerződött és kifizetett férőhelyek feltöltése nem mindig 100%-os. Ha nem teljes a kihasználás, akkor csökken az árrés összege. Milyen feltételekkel lehet figyelembe venni a várható kihasználás mértékét az előlegárrés meghatározása során? Hogyan történjen a tényleges kihasználtság után a helyesbítés?
Részlet a válaszából: […] ...abban az adómegállapítási időszakban, amelyben az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.Gyakorlatias megközelítésben megállapítható, hogy az áfa szempontjából a számla módosítása a helyes eljárás, és nemcsak abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?
Részlet a válaszából: […] A Htv. közvetített szolgáltatások értéke fogalma (Htv. 52. § 40. pont) két feltételt tűz ahhoz, hogy egy vásárolt szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön. Egyfelől a szolgáltatás vásárlása a megrendelővel kötött szerződésből kell, hogy következzék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Fogorvosi bt. váratlan díjazása

Kérdés: A fogorvosi bt. korábbi években szerződést kötött a MEP egészségbiztosítóval. A szerződés szerint minden hónapban kapja az ellátott betegek után az alapdíjat, illetve a kezelések után járó összegeket (bázispénz). A 456/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a 2017 decemberében 3000 E Ft összegű díjazásra jogosult, amely a Vhr. 1. melléklet B) pontja szerint használható fel. A bt. bankszámlájára az összeg 2018. 01. 02-án érkezett meg. A 3000 E Ft összeget árbevételként kell könyvelni, vagy támogatásként? Ha árbevétel, melyik év árbevétele? A 3000 E Ft-ot lehet-e úgy értelmezni, hogy a korábbi évek alulfinanszírozása miatt kapta a bt., azaz a korábbi években elköltötte a Vhr. 1. pontjának B. melléklete szerinti költségekre? Ha a bt. bankszámlára érkezése utáni költségekre lehet felhasználni, akkor ezt az összeget el kell határolni? De mely évekre?
Részlet a válaszából: […] ...mivel 1. sz. melléklet 14 éve nincs, B) pontja sincs hatályban. Van azonban 6/B. számú melléklete, amely a fogorvosi ambulanciás naplóról rendelkezik, és a fogászati rendelés teljesítményéről kér információkat. Ha ehhez kapcsolható a kapott összeg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjára teszi. Ezért a 2018. év közben megszüntetett óriásplakát után a teljes 2018-as évben fennáll az adókötelezettség (az nem szűnik meg, csak az év utolsó napjával bezárólag)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Interneten közzétett reklámszlogen

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszából: […] ...és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,– másrészt a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti kereskedelmi közlemény.A Reklámtv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Geodéta szolgáltatásának minősítése

Kérdés: Ügyfelünk autópályák, gyorsforgalmi utak létesítéséhez, felújításához kapcsolódóan hírközlési rendszerek építését, létesítését végzi. Ehhez nagy sávszélességű optikai kábelekből álló hálózat kiépítésére van szükség. A hálózathoz tartozó kábeleket az út mellett, a föld alatt kell elvezetni. A munkákhoz a cég geodéziai szolgáltatást köteles igénybe venni. A geodéta összeállítja a kötelezően elkészítendő dokumentációt, illetve kijelöli a lefektetendő kábelek nyomvonalát. A dokumentáció birtokában ügyfelünk, illetve alvállalkozói kiássák az árkokat és lefektetik a kábeleket. A geodéta által számlázott összeg alvállalkozói teljesítésnek minősül-e, azt figyelembe vehetjük-e az iparűzésiadó-bevallás összeállításakor?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy a geodéziai szolgáltatásra kötött szerz ő dés vállalkozási szerz ő désnek min ő sül-e vagy sem.A vállalkozási szerz ő dés általános feltételeit a Ptk. 6:238 – 6:250. §-ai tartalmazzák, az adott esetben azonban emellett még a kivitelezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti kereskedelmi közleményt. A Reklámtv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Épületgépészeti berendezések értékcsökkenési leírása

Kérdés: A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni. A választási lehetőséget csak üzembe helyezéskor lehet vagy kell eldönteni? A számviteli politika módosításával a jövőben beszerzésre kerülő épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések esetében szabályozható-e, hogy e berendezések ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlanok között nyilvántartott, de például 14,5%-os terv szerinti értékcsökkenési leírással kerülnek elszámolásra? A számviteli törvény szerint, ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható.
Részlet a válaszából: […] ...nem az épület, illetve nem csak az adott épület funkcióját szolgálja):– az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékek, a riasztóberendezések értékét;– a teherfelvonónak és gépészeti berendezéseinek az értékét;– az épületen belül elhelyezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásokat is megrendel harmadik felektől (reklámközzétevőktől, például televízióreklám közzététele érdekében médiaszolgáltatóktól), akkor az üzemeltető szintén reklámadó-köteles tényállást valósít meg, nevezetesen reklámközzétételt rendel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
1
2
3
6