Termeltetés áruhitel-szerződéssel

Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […]  Szó szerint idéztük a kérdést, bár ez sem könnyítette meg aválaszt adó dolgát. A válaszhoz sorba rakjuk a gazdasági eseményeket,kiegészítve azokat az egyértelmű értelmezés érdekében.A gesztorszövetkezet gabonatermesztésre termeltetésiszerződést köt az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […]  A kérdést teljes terjedelmében idéztük. A kérdést úgy is meglehet fogalmazni, hogyan kell eljárni akkor, ha a feltételekkel megfogalmazottcsőd­­egyezség feltételeit az Adós nem teljesíti? A válaszhoz a csődeljárásrólés a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Beruházási adóalap-kedvezmény

Kérdés: Van egy mikrovállalkozásnak minősülő cég, amely 2007-ben vásárolt egy 131 főkönyvi számon műszaki berendezésként aktivált gépet. Erre a gépre a 0729-es társaságiadó-bevallásban beruházási kedvezményt vett igénybe. A kérdés, hogy e gépet szankció nélkül mikor adhatja el legkorábban? Már 2011-ben, vagy csak 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] Csak 2012-ben, mert a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének u)pontja szerint az adózás előtti eredményt azon beruházás, szellemi termékbekerülési értékéből korábban csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresévelakkor kell növelni, ha a beruházást, szellemi terméket vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Kereskedelmi hitel kamata

Kérdés: Kell-e a kereskedelmi hitel kamatára áfát felszámítani? Gyakori esemény a gazdaságban, hogy a cég partnerei termelési ráfordításait úgy finanszírozza, hogy részükre kereskedelmi hitelt folyósít, azaz az általa számlázott termékek ellenértékét halasztott fizetéssel számlázza.
Részlet a válaszából: […] Halasztott fizetéssel történő számlázás esetén a termékekellenértékét általában magasabb összegben határozzák meg, mint akkor, amikor azellenérték pénzügyi rendezése a normál fizetési határidőn belül megtörténik. Ezesetben a magasabb összegű ellenértéket kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Lakásszerzési kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném lakásszerzési kedvezmény felhasználásával kapcsolatosan! Abban az esetben, ha az adózó az értékesített lakásának a vételárát a jogszabályban meghatározott 60. hónap végén akként tudja felhasználni, hogy új építésű lakást vásárol, de a foglalón kívül – még el sem készült lakásról lévén szó – a fennmaradó vételár felhasználása halasztott fizetéssel történik, az adózó csak a megfizetett foglaló összege után tudja érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményt? Van-e lehetősége az adózónak arra, hogy a fennmaradó, az előző lakása értékesítéséből származó jövedelme után is érvényesíthesse a lakásszerzési kedvezményt, ha az ingatlan-adásvételi szerződést a 60. hónapon belül a földhivatal érkeztette, és a társasház alapító okiratát is benyújtották a földhivatalba?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a lakásszerzésikedvezmény a 2008. év után történő átruházásokra megszűnt. Ugyanakkor, ha amagánszemély az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét2008. január 1-je előtt megszerezte (az átruházás ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Termeltetéshez szükséges inputanyagok áfája

Kérdés: Társaságunk gabona termeltetésével foglalkozik. Az ehhez szükséges inputanyagokat (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) szerződés alapján értékesíti az integrált partnerei felé halasztott fizetési határidővel. Ezek ellenértékét a partnerek a termény betakarítását követően, vagy a szükséges termény mennyiségének átadásával, vagy készpénzátutalással teljesítik. A megfinanszírozott inputérték után a szerződés szerinti kamatot és lebonyolítási díjat számítja fel és számlázza ki társaságunk a partnerek felé. Helyesen járunk-e el, ha ezen tételeket 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk ki, tekintettel arra, hogy a kihelyezett inputok tekintetében kvázi termelési kölcsönt nyújtunk partnereink számára? Véleményünk szerint ily módon ennek áfakulcsa felveszi az általa előállított termék áfakulcsát. Helyes-e ezen megközelítés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a kamat és a lebonyolítási díjszámlázása kétféle módon történhet:1. az inputanyagokkal együtt, így az osztja az inputanyagokadómértékét;2. vagy attól elkülönülten, mely esetben a szolgáltatást azáltalános (a teljesítés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Részesedés értékesítése halasztott fizetéssel

Kérdés: Vállalkozásunk értékesítette egy másik vállalkozásban lévő részvényeit. Az ellenértéket több éven át fizeti meg a vevő. A részvény értékesítésével keletkezett árfolyamnyereséget mikor kell könyvelni? Mikor jelenik meg annak az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-ának (2) bekezdése szerint a részesedésekértékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyieszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (idetartozik arészvény, az üzletrész is) értékesítésekor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy a máshol iselőforduló gyakorlat hibáira, jogszabályellenes voltára rávilágítsunk. Bár a faktorálás, a faktoringtevékenység fogalma a hatályosjogszabályokban nincs meghatározva, a Hpt. értelmező rendelkezése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell.A konténerekben elhelyezett kiszolgálólétesítmények nem minősülnek ingatlannak (építménynek), mert a konténer nem felel meg az építmény műszaki tartalmának, ugyanis nem szükséges anyagaira, szerkezeti elemeire szétbontani ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Kamatfelár áfája

Kérdés: Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?
Részlet a válaszából: […] Gyakori, hogy az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően – a halasztott fizetési konstrukció következtében – az eladó előre meghatározott kamatot számol fel, azaz termékértékesítésének ellenértékébe eleve belekalkulálja a kamatot is. A felek közötti ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.