Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
Részlet a válaszából: […] ...a készlet megvan, amíg nem selejtezték ki. A számviteli előírások következetes alkalmazása esetén a 10 éve meglévő készletnél már értékvesztést is el kellett számolni, amelyet a készlet egyedi nyilvántartó lapjára is rá kellett vezetni. Az egyedi nyilvántartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesített részesedés eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– az értékesített részesedés elszámolt értékvesztésének kivezetése: T 179 – K 171-173;– az értékesített részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Felszámolásnál be nem jelentett követelés

Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A felszámolási eljárás megindítását követően a felszámoló felméri a társaság vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követelményeket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, nyilvántartásba veszi a 40 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő nem fizet, nem lehet, nem indokolt engedményt adni. Ebből következően nem lehet a követelés egyoldalú elengedésével kiváltani az értékvesztés elszámolást.Az árbevétel elszámolása az Szt. 72. §-a szerint a vevőnek a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...ha a felszámolási eljárás az üzleti év végéig nem fejeződik be, a mérlegfordulónapi értékelés során, az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni a várhatóan meg nem térülő összegben (T 8662 – K 368). Behajthatatlan követelésként csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Villámárvíz következménye

Kérdés: Termékgyártó gazdasági társaság gyártóüzemét és annak tároló-, kiszolgálólétesítményét ért villámárvíz – vis maior – következtében a gyár teljes leállítására kényszerült a cég. Az üzemszünet előreláthatóan több hónapig fog tartani. Ez alatt az idő alatt a teljes gyárterület, épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések kárfelmérése, fertőtlenítése, lehetőség szerinti javítások, pótlások, cserék fognak megtörténni. Mindaz, ami a gyártóüzem újra működésbe hozásához szükséges lesz. Ezen helyzet számviteli kezelésével kapcsolatban kérdéseink: Helyesen járunk-e el, ha a katasztrófaesemény bekövetkeztétől (hóközi időpont) az akkor a könyvekben meglévő eszközeinkre a majdani újraindulásig nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést? Mennyiben vonatkozhat ez az üzemszüneti periódus alatt a javítási munkákhoz beszerzett tárgyi eszközökre, az IT-rendszer újraindításához szükséges hardverekre? Kérem, foglalják össze a vis maior helyzet egyéb számviteli tudnivalóit is!
Részlet a válaszából: […] ...a katasztrófa előtti állapotába javítás után sem hozható, akkor a csökkentértékűség mértékének megfelelően a készleteknél értékvesztést, a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést kell az egyéb ráfordítások között elszámolni.Lehetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Piaci érték megállapítása

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-a.)A számviteli törvény szerinti leltárba kerülő piaci értékek nem csökkenthetők terv szerinti értékcsökkenéssel, illetve értékvesztéssel, az adóalap megállapításánál pedig a piaci értéktől eltérő bekerülési értékkel és terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításának módjától, gyakorlatától), mindkettőnél a készletek használhatósága minősítése technikájától (kell-e értékvesztést elszámolni?);– követelések esetében a mérlegkészítés időpontját alapvetően az határozza meg, hogy mennyi idő kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...befektetéseknél (részvényeknél) – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett eszközök között van – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés (a részvény) könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi társaság saját tőkéje euróban, akkor az Szt. 54. §-ának (1)-(2) és (7) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, és értékvesztést kell – feltételezhetően – elszámolni. Az értékvesztés elszámolása túlzottan magas vételár esetén a megbízható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
1
2
3
4
37