Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
Részlet a válaszából: […] ...a "B" kft.-ben lévő üzletrész névértékéből 300 000 forint értékű részt értékesítettek, akkor azt 2001-ben az értékpapír-értékesítés szabályai szerint ki kellett vezetni, megállapítva és elszámolva az értékesítés árfolyam-különbözetét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bevételnek nem számító tételek (eva)

Kérdés: Hogyan változtak a bevételnek nem számító tételek? Van-e változás az értékpapír-értékesítést illetően abban, hogy mi minősül bevételnek?
Részlet a válaszából: […] A bevételnek nem minősülő tételek meghatározása egyértelműbbé válik, és annak köre bővül. A visszaszolgáltatási kötelezettség mellett átvett vagyoni érték (például a kapott hitel, kölcsön, tag vagyoni hozzájárulása) nemcsak az átvételkor, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, részesedés-, értékpapír-értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz kapcsolódnak. Ha a másik fél a követelés összegét nem fogadja el, nem ismeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...adó tételesen el nem különíthető részére az arányosítás szabályait nem alkalmazta. A bíróság döntése szerint (az adóalany értékpapír-értékesítésből származó bevétele a teljes bevétel 15 százalékát meghaladta) az adóhatóság megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
2
3