150 cikk rendezése:
21. cikk / 150 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
22. cikk / 150 Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása
Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
-Mi a teljesítés helye?
-A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
-A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
-A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
-Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
-Mi a teljesítés helye?
-A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
-A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
-A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
-Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
23. cikk / 150 2021. évi változás az online számlaadat-szolgáltatásban
Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
- a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
- a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
- a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
- a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
- a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
- a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
- a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
- a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?
24. cikk / 150 Adatszolgáltatás pénztárgéppel kibocsátott számlákról
Kérdés: Az Áfa-tv. 178. § (1a) bekezdésének megfelelően a nyugtaadási, valamint számlaadási kötelezettségét is online pénztárgéppel teljesíti az adó-alany, és így a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adózó rendszeresen adatot szolgáltat a NAV-nak. Ebben az esetben a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a 2020. július 1-jétől alkalmazandó online számla-adatszolgáltatás, vagyis a pénztárgéppel kibocsátott számlákról továbbra is csak a pénztárgép szolgáltat adatot? Melyik törvényi rendelkezés alapozza meg ezt a "mentességet" az online számla-adatszolgáltatás alól?
25. cikk / 150 Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról
Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
26. cikk / 150 Adatszolgáltatás – előlegszámla, végszámla-különbözet
Kérdés: A 2065-ös áfabevallás M lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretném az állásfoglalásukat kérni nem nullás végösszegű végszámlakezeléssel kapcsolatosan. Az áfatörvény 10. melléklet 11. pontja ezt mondja: "Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről szolgáltat adatot". Ezzel szemben a 2065-ös kitöltési útmutatója és a 2020. 07. 01-i tájékoztató alapján (https://nav.gov.hu/nav/ado/afa/A_szamlaadat_szolgalt20200701.html) azt írják, hogy "Ha az adóalany termékbeszerzés vagy szolgáltatás igénybevételekor az Áfa-tv. 59. § szerint előleget fizetett, akkor az ügylet teljesítéséről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okiratról (a teljesített ügylet teljes adóalap- és adóösszegéről) és azzal egyidejűleg a fizetett előleg figyelembevételével adódó különbözetről (szintén adóalap- és adóösszegről) is adatot kell, hogy szolgáltasson." Most akkor miként kellene nekünk adatot szolgáltatni? Csak a végszámla különbözetéről, vagy a végszámla összegéről és a különbözetről is? A könyvelőprogramok az áfatörvény előírását veszik figyelembe.
27. cikk / 150 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
28. cikk / 150 Alkalmazott nyilvántartása katás vállalkozónál
Kérdés: Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?
29. cikk / 150 Magánszemély számlázása – online adatszolgáltatás
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban – adószámosan – magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
30. cikk / 150 Számlázási határidő változása folyamatos teljesítésnél
Kérdés: Az Áfa-törvény július 1-től 8 napra rövidítette le a teljesítést követő számlázási határidőt. Honnan kell számolni a számlázási határidőt olyan folyamatos teljesítésű ügyleteknél, melyek elszámolása egyeztetés alapján történik? A szolgáltató, termékértékesítő kimutatását a vevői elfogadás után számlázhatja. Indulhat-e a 8 nap a vevői visszaigazolástól?
