Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7-10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
Részlet a válaszából: […] névértéktől (pl. a főkönyvi számla száma és elnevezése lehet: 374. Diszkont Kincstárjegy);- a Diszkont Kincstárjegy névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet kamatnak minősül, de a tárgyévre időarányosan járó része a Korm. rendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként;- a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor),= az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 - K 9752;= a beszerzési érték és a névérték különbözetének elszámolása kamatbevételként: T 9752 - K 9744 (alszámlán);= a könyv szerinti érték kivezetése: T 8752 - K 374= ha a kamattal csökkentett eladási (beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Banki tételek könyvelése

Kérdés: Könyvelés szempontjából hogyan járunk el helyesen, mely napra kell könyvelnünk az alábbi banki tételeket? Az utalás minden esetben 2023. 12. 30-án került elindításra az ügyfél vagy annak partnere által. Az ügyfél a pénzmozgásról az értesítést a tranzakció létrehozásáról megkapta. (A kérdés 3 esetet részletez, amelyekre - az ismétlés elkerülése érdekében - a válaszban térünk ki.) Az év végi egyenlegközlőkre való tekintettel mi a helyes dátum, amire a pénzügyi teljesítés könyvelésre, kiegyenlítésre kerül? Értéknapra könyvelünk, vagy könyvelési napra? Devizás tételek esetében az árfolyamszámításnál melyik dátumot kell figyelembe venni? Miként kell kezelni a 2023. 12. 30-i NAV-folyószámla-jóváírást, ha a bankszámlakivonaton csak 2024. 01. 02-án jelenik meg?
Részlet a válaszából: […] devizaárfolyammal kell számolni;- a NAV-folyószámla jóváírása esetén is kell a bankkivonaton értéknapnak szerepelnie, és így az általános szabály alkalmazandó.Esetek:1. Az OTP-s bankszámlakivonaton a tranzakció értéknapja 2023. 12. 30., a kivonat kelte 2024. 01. 02. A 2024. 01. 02. dátumú kivonaton a tranzakció 2023. 12. 30. értéknap és 2024. 01. 02. könyvelési nap megnevezéssel szerepel.Az ügyfélnél 2023. 12. 30-i nappal kell könyvelni.Ugyanez az utalás a korábbi Budapest Bank-kivonaton csak értéknappal szerepel 2024. 01. 02-i dátummal. (Valami nem jó, ugyanaz az utalás egyidejűleg nem szerepelhet, legfeljebb akkor, ha az OTP - külön tranzakció keretében - továbbutalta a pénzt a BB-nek.)2. A bankszámlakivonaton a tranzakció értéknapja 2024. 01. 02.A tranzakció ideje csak az utalás megnevezésének soraiban szerepel, ami 2023. 12. 30. Itt nincs könyvelési nap megnevezés.Az ügyfélnél 2024. 01. 02. nappal kell könyvelni.3. A bankszámlakivonaton az értéknap[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] bevételeket, költségeket és ráfordításokat így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének, mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről - azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről -, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerinti értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] megfelelően változik a számvitelpolitikai szándék, ezen döntés meghozatalát követő üzleti év első napjától nincs akadálya az értékpapír átsorolásának.Visszavásárláskor (eladáskor) a forgóeszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 - K 9752, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8752 - K 374, az árfolyamkülönbözet megállapítása a T 9752 - K 8752 számlák kisebbik összegében történő összevezetéssel, ha az összevezetés után a 9752. számlán van egy egyenleg, az árfolyamnyereség, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a 8752. számlán marad egyenleg, az árfolyamveszteség, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása.A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír eladási árának könyvelése: T 384, 366 - K 9735, könyv szerinti értékének kivezetése: T 8721 - K 181-185, a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9735 - K 8721, ha az összevezetés után a 8721. számlán marad egyenleg, az az értékpapír értékesítés árfolyamvesztesége, a befektetett pénzügyi eszközök ráfordítása, árfolyamvesztesége, ha a 9735. számlán marad[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Letéti számlára fizetett készpénz bankköltsége

Kérdés: Az ügyvéd letétet fogad el készpénzben, amit betesz a bankba a letéti számlájára. Ezért az ügyletért a bank jelentős összegű bankköltséget számol fel. Ha a szerződés szerint a banki költség a letétet adó költsége, akkor ez a tétel számlázandó-e, ha igen, milyen áfával? Vagy az ügyvéd követelésként kezeli az ügyféllel szemben, és ő megtéríti ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ügyfél az ügyvéddel abban állapodott meg, hogy a letétbe helyezéshez kapcsolódó bankköltséget az ügyfél annak felszámításakor megtéríti, akkor az ügyvéd a bankköltséget a bankbizonylat alapján számlázza tovább (közvetített szolgáltatásként), a bankbizonylaton feltüntetett áfakulcs használatával feltüntetett összegű áfával (az ügyvédnél adóköteles árbevétel lesz, a bankbizonylat áfája levonható). Ha a banki bizonylaton nincs áfa, akkor áfamentes a továbbszámlázás is.Ha az ügyfél az ügyvéddel abban állapodott meg, hogy az ügyfél a letétbe helyezéshez kapcsolódó bankköltséget nem külön téríti meg, hanem az ügyvédi költségek részeként, akkor a bankbizonylat szerinti bankköltséget ez esetben is az egyéb szolgáltatások költségei[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Felügyelőbizottsági tagok, választott tisztségviselők díjazása

Kérdés: Társaságunk felügyelőbizottsági tagjainak a taggyűlés díjazást szavazott meg, mely díjazás adóköteles (a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem). Megbízási szerződés készült a díjazásra. A 1202-es (megbízási jogviszony), vagy a 1210-es (választott tisztségviselő) kód alatt kell bejelenteni? Hogyan kell értelmezni a törvényt? Ha megbízási szerződés készül, akkor annak megfelelően járjunk el, ha nem készül, akkor tiszteletdíj? A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, a tiszteletdíj pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó kategóriába, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Részlet a válaszából: […] személynek kell tekinteni. Ez a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony választott tisztségviselői jogviszony, és nem megbízási jogviszony. A választott tisztségviselői jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását is a megbízási jogviszonyhoz hasonlóan havonta kell elbírálni, és csak akkor jön létre biztosítási kötelezettség, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az összeghatár vizsgálatánál csak azon járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni, amely a szerződés szerinti tevékenységből keletkezik. Mivel a Tbj-tv. szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a választott tisztségviselői jogviszony,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-bérbeadásból származó bevételből levonható költségek

Kérdés: Egy magánszemély bérbe adja családi házának legalsó (szuterén) szintjét, mely a teljes alapterület kb. 1/3-a. 2023-ban hőszigetelés történt, kb. 3 millió Ft értékben. Jól gondolom-e, hogy ilyenkor a magánszemély a kiadás 1/3-át érvényesítheti a bérbeadásból származó bevételével szemben? Az én véleményem szerint beruházásként. Valóban így van-e, azaz éves szinten kb. 20 000 Ft számolható el költségként (1 000 000×0,02), vagy van-e lehetőség nagyobb összegű költségelszámolásra?
Részlet a válaszából: […] illetve területarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve területarányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlanrész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása). A kérdésben szereplő esetben, ha a teljes alapterület kb. 1/3-a a bérbe adott terület, akkor a magánszemély a kiadás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás során kiadott eszközök áfája

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] egészében vagy részben adólevonási jog illesse meg.A fenti feltételekből az első kettő a leírt esetben, az ingyenes tulajdonba adással nyilvánvalóan megvalósul, így csak az a kérdés, hogy az adott eszközök beszerzésekor a vállalkozást megillette-e az adólevonási jog. Kiemelendő, hogy - amint az a törvény szövegéből látszik - nem annak van jelentősége, hogy az adóalany élt-e a levonási jogával, hanem hogy az megillette-e. Elképzelhető ugyanis, hogy az adóalany annak ellenére nem él a levonási jogával, hogy ez a joga fennáll, ugyanakkor ez a tény önmagában megalapozza az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének alkalmazhatóságát.A személygépkocsi tekintetében az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja levonási tilalmat fogalmaz meg. Ez alól kivételt jelent, ha a 125. § szerinti valamilyen feloldási tényállást lehet alkalmazni (például a személygépkocsi igazoltan továbbértékesítési célt szolgált, vagy azt igazoltan egészében vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használták). Mivel a kérdés ilyenre nem utal, ezért feltételezzük, hogy a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa az általános szabályok szerint levonási tilalom alatt állt, így annak ingyenes átadásakor az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése nem alkalmazható, vagyis az átadással áfafizetési kötelezettség nem merül fel.Az utánfutó abból a szempontból más megítélés alá esik, hogy arra vonatkozóan levonási tilalom nincs. Ugyanakkor, ha azt nem áfaalany magánszemélytől szerezték be, akkor annak beszerzése kapcsán áthárított adó nem lehetett, így levonási jog ahhoz nem kapcsolódhatott. Ebből következően az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség ennek kapcsán sem állhat fenn.A garázs esetén a kérdés megfogalmazásából ("melynek szintén nem vontuk le az áfáját") azt feltételezzük, hogy a beszerzéskor az eladó számított fel áfát, azonban azt nem helyezték levonásba. Itt tehát már lehetett levonható adó, az a kérdés, hogy a vállalkozás élhetett-e ezzel. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ebből következően, ha a garázs a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálta, akkor annak beszerzéséhez megillette a levonási jog. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a garázs áfáját azért nem vonták le, mert az nem a vállalkozás adóköteles[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Alaptőke-leszállítás szja-vonzata a tulajdonosnál

Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?
Részlet a válaszából: […] törzstőke leszállítását elhatározhatja:a) tőkekivonás,b) veszteségrendezés vagyc) a saját tőke más elemeinek a növelése céljából.A b) és c) esetben a tulajdonosok semmit sem kapnak, csak törzsbetéteik mértéke csökken.Az Szt. 36. és 37. §-a szerint a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan - a jegyzett tőke leszállításával arányosan - csökken a tőketartalék is, az eredménytartalék is (közbenső mérleg kötelező készítése esetén az adózott eredményt az eredménytartalék részének kell tekinteni).Ha tőkekivonással történik a törzstőke (a jegyzett tőke) leszállítása, akkor a törzstőke-leszállítás mértékével- csökken a jegyzett tőke (ilyen arányban csökken a tulajdonosonkénti törzsbetét összege is, amelyet elő kell írni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként a 4792. számlán);- csökken a tőketartalék (amelyet a tulajdoni hányad arányában kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként előírni);- csökken az eredménytartalék, ha van (amelyet a tulajdoni hányad arányában kell a tulajdonosok között megosztani, akkor is, ha az eredménytartalék negatív előjelű).Az előbbiek szerint a tulajdonosokkal szemben - tulajdonosonként - előírt kötelezettséget össze kell vetni a tulajdonosok által dokumentált üzletrész szerzési értékének a törzstőke-leszállítás mértékével meghatározott értékével. Amennyiben ez utóbbit a kötelezettségként a 4792. számlán könyvelt összeg meghaladja, a különbözetet terheli- az Szja-tv. 68. § szerinti vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadója, továbbá- a szociális hozzájárulási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit egyesület eladott ingatlanának társasági adója

Kérdés: Nonprofit egyesület a cél szerinti tevékenységén kívül nem végez vállalkozási tevékenységet, tehát ebből fakadóan nincs társaságiadó-fizetési kötelezettsége. 2023-ban eladott egy ingatlant, melynek könyv szerinti értéke lényegesen alacsonyabb, mint az eladási ár. Keletkeztet-ez a tény társaságiadó-fizetési kötelezettséget? [Tao-tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdés 4a) pontja.]
Részlet a válaszából: […] figyelembevételével társaságiadó-alapot kell megállapítania. Ha az egyesület közhasznú szervezet, akkor a társasági adót a Tao-tv. 9. § (6)-(7) bekezdése alapján levezetett adóalapra kell számítani. Ha az egyesület nem közhasznú, akkor a Tao-tv. 20. § (1) bekezdés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4