108 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] mértéket. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja.] Ha az előzőekben részletezett feltételek teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania.A kiküldetési rendelvény akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha az tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg. [Szja-tv. 3. § 84. pont.]2. Útnyilvántartással történő elszámolásAz ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használatára tekintettel fizetett költségtérítés elszámolására alkalmazható útnyilvántartás alapján történő elszámolás is. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy lesz-e véglegesen adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja-tv. 3. számú melléklet IV. Járművek költsége fejezetben lévő szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Az útnyilvántartás vezetésének szabályait az Szja-tv. 5. számú II. 7. pontja tartalmazza. Ebben az esetben is az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak kell, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] visszavételekor kiállított helyesbítő számlában ugyanazon betétdíjas göngyölegdíjat kell szerepeltetni, mint az eredeti számlában a göngyöleg küldésekor, természetesen negatív előjellel.Az áruval, termékkel együtt átadott göngyölegek esetén célszerű az áru, a termék számláján külön tételben feltüntetni a göngyöleg betétdíját, vagy inkább javasolt az, hogy a göngyöleg betétdíját külön számlában szerepeltessék. Ez utóbbi esetben egyszerűbb a helyesbítő számla kiállítása.Ha a göngyöleg betétdíját devizában határozták meg, annak összegét a számlán is devizában kell rögzíteni. A devizában rögzített betétdíjat is forintban kell a könyvekben rögzíteni, a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben. A helyesbítő számlában negatív előjellel kell a göngyölegek visszavételekor a göngyöleg betétdíját feltüntetni, a könyvekből ugyanazon árfolyamon kell kivezetni, egyrészt azért, mert eltérő árfolyam esetén árfolyam-különbözet realizálódna, anélkül hogy devizamozgásra is sor kerülne, másrészt azért, mert a göngyölegbeszerzés helyesbítése visszamenőleges a göngyölegbeszerzés teljesítési időpontjára vonatkozóan. Éppen ezért a mérlegfordulónapon készleten lévő göngyölegek devizában meghatározott értékét sem kell átértékelni.Az Áfa-tv. szerint számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) van, de jóváíró számla[…]

Részlet a válaszából: […] mérlegben a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára (feltételezzük, hogy ez december 31-e) vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti, a számviteli politikában rögzített - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. Ebből egyértelműen következik, hogy a vásárolt eurót a mérlegfordulónapi értékelés során át kell értékelni, és az átértékelés eredményeként jelentkező árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek 2023. évi egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell kimutatni.A 2024. február végi értékesítéskor esetleg realizálódó árfolyam-különbözetben nem lehet a 2023. évben realizált árfolyam-különbözetet számításba venni. Ezt a valódiság és az összemérés számviteli alapelv követeli meg.A 2024. február végi értékesítéskor az euró[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatások költségei között kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a szennyvízelvezetési díjat a felhasznált víz mennyisége arányában számítják fel. Ezen elszámolás jogossága egyrészt indokolható az Szt. 47. §-ában foglaltakkal (a szennyvíz elvezetése nem kapcsolódik a víz beszerzéséhez), másrészt azzal, hogy meghatározott esetekben (mellékmérőn mért, kertlocsolásra használt víz esetében) a felhasznált víz után vízdíjat kell, de szennyvízkezelési díjat nem kell fizetni.Akkor[…]

Részlet a válaszából: […] kell időbelileg elhatárolni, a jövőben sem költség, sem ráfordítás nem fog kapcsolódni hozzá, tehát 2022. évi egyéb bevétel lesz;- azon eszközökre jutó, elkülönítetten nyilvántartott egyéb bevételt, amely eszközök 2022. VII. hó előtt aktiválásra kerültek, az aktiválásnál figyelembe vett hasznos élettartamból a még hátralévő (idesorolva 2022-t és az azt követő éveket) évekre kell felosztani (ha pl. 7 évből 5 év van hátra, akkor 5 évre), a 2022-re jutó részt nem kell elhatárolni, csak az azt meghaladó részt, és kell az adott év egyéb bevételeként az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolni. Ezen eszközöknél a 100%-os intenzitású támogatás miatt a bevételként elszámolandó összeg meghaladja a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét.Nézzük a kérdező által felvetett javaslatokat:1. 2022-ben az addig selejtezett eszközök értékét, plusz a 2022. évi vonatkozó eszközök értékcsökkenését. Majd minden évben a vonatkozó eszközök értékcsökkenését, és a már 2021. december 31-én nullára leírt eszközök értékét, ha kivezetésre kerülnek (értékesítés, selejtezés). Ebben az esetben, hogy és mikor történik a korábbi években elszámolt értékcsökkenés támogatásból történő feloldása?Válasz: A támogatás elhatárolásának feloldása a költségkénti, ráfordításkénti elszámoláshoz kapcsolódik, és nem a kivezetéshez, a nullára leírt eszközök esetében is, azaz a használatbavételhez. A nullára leírt eszközöket úgy kell számításba venni, mint a jóváhagyás előtt selejtezetteket. Nem az értékcsökkenést kell 2022-ben figyelembe venni, mivel a még hátralévő időszak terv szerinti értékcsökkenési leírásának összege - az adott esetben - kevesebb, mint az adott eszközre jutó támogatás.2. 2022-ben a már 2021. december 31-én nullára írt, és az addig kivezetett (selejtezett) eszközök értékét, valamint a vonatkozó 2022. évi értékcsökkenést. És onnantól a tényleges évi vonatkozó értékcsökkenést. Ez a megoldás megfelel a számviteli törvényben rögzített összemérés elvének?Válasz: Egyáltalán nem felel meg! Tekintettel azonban arra, hogy az előlegként kapott támogatást csak akkor lehet egyéb bevételként kimutatni, amikor azt jóváhagyták (jellemzően), amikor már több éve a támogatásból beszerzett eszközt használják, amortizálják, és a bevételt visszamenőlegesen nem lehet elszámolni, akkor csak közelíteni lehet az összemérés elvét. Azaz, a már értékben nem szereplő eszközökre jutó támogatást a jóváhagyáskor, az aktivált eszközökre jutó támogatást[…]

Részlet a válaszából: […] 5. számú melléklet szerinti nyilvántartásokat vezetni kell.Az Szja-tv. 5. számú 1. pontja alapján egyéni vállalkozó alapnyilvántartás vezetésére kötelezett, és a nyilvántartási kötelezettségét naplófőkönyv vezetésével teljesítheti. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irány­adó rendelkezései szerint kell megállapítani. Az egyéni vállalkozó köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás,[…]

Részlet a válaszából: […] bérleti díjat is fizetett, amelyet igénybe vett szolgáltatásként számolt el, és így a - feltételezhetően jogszerű - ruhahasználatot kétszeresen számolta el. A kétszeres elszámolás azonban jogellenes!Felmerül a kérdés, hogy kinek fizette a bérleti díjat? A kft. dolgozóinak (és a dolgozók számláztak a kft. felé, mint egyéni vállalkozók)? Vagy valaki másnak? Ez a kérdésből nem derül ki!A kérdésben leírtaktól érdemileg eltérő feltételezéssel kell élnünk. Feltételezzük, hogy a dolgozók részére az Szja-tv. szerint járó munkaruhákat egy harmadik cég adta át, adta bérbe a kft.-nek, a kft. pedig átadta a bérbe vett munkaruhákat a dolgozóknak azzal, hogy a bérleti díjat a kérdező kft. fizeti meg, a kft. nevére küldött számla alapján. Ez esetben a kft. nevére szóló számla alapján a bérleti díjat a kft.-nél az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján - mint nem pénzben kapott juttatást - a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, azt nem lehet igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.A kérdés bevezetőjében lévő rész értelmezése után az igazi kérdésre a válasz a következő:Akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra, azoknál a fentiek szerint feltételezett munkaruha-juttatás bérleti díját egyértelmű, hogy nem lehet az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentesen elszámolni. Ezen[…]

Részlet a válaszából: […] 52. § 36. pontja a jövő évtől kiemeli az elábé összegéből a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat. Az első kérdésre válaszolva, a Htv. nem tesz különbséget aszerint, hogy a visszaváltási díjat milyen ok, körülmény miatt, milyen tényállás mellett kell felszámítani. Ennélfogva nincs jelentősége annak, hogy visszaváltási díjat mely csomagolású termék után kell felszámítani, ha a hulladékokról szóló törvénynek megfeleltethető a díj, akkor arra vonatkozik a Htv. hivatkozott szabálya. A kérdésben megfogalmazott vélekedéssel szemben a törvényi szabály nemcsak a gyártó számára előnyös (a visszaváltási díjnak az iparűzésiadóalap-csökkentő hatása miatt), hanem az 500 millió forint feletti[…]

Részlet a válaszából: […] névértéktől (pl. a főkönyvi számla száma és elnevezése lehet: 374. Diszkont Kincstárjegy);- a Diszkont Kincstárjegy névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet kamatnak minősül, de a tárgyévre időarányosan járó része a Korm. rendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként;- a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor),= az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 - K 9752;= a beszerzési érték és a névérték különbözetének elszámolása kamatbevételként: T 9752 - K 9744 (alszámlán);= a könyv szerinti érték kivezetése: T 8752 - K 374= ha a kamattal csökkentett eladási (beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként),[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzési értékeként kimutatni. Ez nem jó!A saját gépjárművel történő árubeszállítás költségei­nek a beszerzési értékben történő figyelembevételéhez is biztosítani kell, hogy az az áruhoz egyedileg hozzákapcsolható legyen.A számviteli politikában kell dönteni először arról, hogy az áruk beszállítása során felmerülő szállítási és rakodási költségeket a beszerzési értékben számításba kell venni (akkor is, ha a beszállítás saját gépjárművel történik). Az eszközök értékelési szabályzatában pedig rögzíteni kell, hogy a szállítási és rakodási költséget hogyan kell bizonylatolni, annak az értékét hogyan kell megállapítani.Tehát egy-egy beszállítás önköltségét kell meghatározni. Ha egyszerre több árut szállítanak, akkor az egy-egy beszállítás költségeit hogyan (mi alapján) kell az egyes áruk között megosztani.A beszerzési értékbe beletartozhat a gépjárműre történő felrakás, illetve a cég raktárában történő lerakás költsége, de nem tartozik bele a raktárba történt beszállítást követően az eladott áru felrakásának és elszállításának költsége. (Ha a kérdező cég a saját gépjárműre felrakott árut közvetlenül[…]