MOHU kompenzációs díj könyvelése

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?
Részlet a válaszából: […] alatt a szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel.Sem az Áfa-tv., sem a számviteli törvény nem ismeri az "önszámlázást". Nincsen viszont akadálya annak, hogy a kérdező cég helyett a számlát a MOHU állítsa ki. Azonban a MOHU számláján is az igazi vevőt és az igazi eladót kell feltüntetni. Ha van ilyen számla, akkor a számla szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

eÁFA-bevallás

Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
Részlet a válaszából: […] adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet bevallásként gépi úton történő jóváhagyásával.Az új eÁFA rendszer használata tehát nem kötelező, azt az adóalanyok a hagyományos, ('65-ös) nyomtatványalapú bevallás alternatívájaként használhatják. A havi bevallásra kötelezettek első alkalommal január hónapról, a negyedéves bevallók az első negyedévről, az éves bevallók pedig 2024. évről nyújthatják be elő­ször a bevallásaikat az új módszerrel. Az eÁFA rendszer januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt. Az így benyújtott és jóváhagyott bevallástervezet ugyanúgy bevallásnak minősül, mint a hagyományos bevallás. Emiatt az Áfa-tv. 184. § (6) bekezdése előírja, hogy ha az adóalany a bevallási kötelezettségét több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.A webes felület a kevesebb, online felületen is átlátható mennyiségű bizonylattal rendelkező adózóknak nyújt támogatást azzal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával összeállítható a bevallás. A rendszer a nyomtatványkitöltő keretprogramnál (ÁNYK) fejlettebb validációra képes, és a NAV kockázatelemzésében keresett eltérésekre is felhívhatja a figyelmet. A rendszer automatikusan adókódot társít az egyes bizonylatokhoz, amivel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába, soraiba kerüljenek. Az automatikus adókódolást a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják. Emellett lehetőség van a rendszerben nem szereplő bizonylatok (például kézi nyugták) rögzítésére, valamint a bejövő számlák kapcsán az adólevonásról való döntésre (például teljes egészében levonásba helyezi, nem helyezi levonásba, arányosítást alkalmaz, későbbi időpontra halasztja a levonást).Az eÁfa rendszer webes felülete a https://eafa. nav.gov.hu internetes oldalon érhető el. Az adóalany, illetve annak az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületre elektronikus azonosítási szolgáltatás útján tud belépni. Aki rendelkezik Online Számla-regisztrációval, erre a felületre belépve is elérheti az eÁFA rendszert. Hasonlóan az online számlaadat-szolgáltatásnál megismert eljáráshoz, az adóalanyok, illetve állandó meghatalmazottjaik megjelölhetnek más természetes személyt is (másodlagos felhasználó), akinek jogot adnak az elektronikus felületen szereplő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

"Önszámlázás" keretében kiállított számla

Kérdés: A MOHU "önszámlázás" keretében a saját rendszerén belül és annak logója alatt szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel. Az ügylet áfamentes. Fizetési határidő 60 nap. A számlán feltüntetett gazdasági esemény megnevezése: Fólia, hulladék intézményi kompenzáció. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a bizonylatot a szállítónál, azaz a fizetésre kötelezett társaságnál?
Részlet a válaszából: […] igénybe vevője, akár harmadik személy eljárhat. Feltételezhetően a kérdésben leírt esetben is erről van szó, legfeljebb erről - sajnálatos módon - a kérdezőt nem tájékoztatták.Nincsen tehát akadálya annak, hogy a kérdező cége helyett a számlát a MOHU állítsa ki. A MOHU által kiállított számlán is azonban az igazi vevőt és az igazi eladót, szolgáltatót kell feltüntetni az Áfa-tv. 169. §-ának c) és d) pontja alapján.Logikusnak az tűnik, mint írja, hogy a vevő a MOHU, a szállító pedig az Ön cége. Ebből az következik, hogy a vevőnek kell fizetnie[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] nyújtható kölcsön kamatát) célszerű alkalmazni, ha többségi befolyással rendelkező tagról van szó, mivel ilyen esetben a tag és a társaság között kapcsolt vállalkozási jogviszony áll fenn (Tao-tv. 4. § 23. pont). A szokásos piaci kamattól való eltérés pedig a kapcsolt vállalkozások között adóalap-korrekciós kötelezettséget vonhat maga után.A kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazó Szja-tv. 65. §-a nem minősíti kamatjövedelemnek a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát, így a jövedelmet a felek között fennálló jogviszony szerint kell minősíteni. Mivel a kérdésben szereplő tag vezető tisztségviselő és személyesen közreműködő magánszemély, így a kamatjövedelem nem a tagi jogviszonnyal összefüggésben, hanem a személyes közreműködésére tekintettel illeti meg. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése nem önálló tevékenységnek minősül. Így a kölcsön kamata nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, és a társaságnak a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelő beszámolója

Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.
Részlet a válaszából: […] aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 2. pontjának az előírása alapján leányvállalatnak minősül az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján a számviteli törvény alkalmazásában vállalkozónak minősül, és a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A számviteli törvény 7/B. §-ának előírása szerint a kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő - kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a vagyonkezelő külön beszámolót készít a vagyonkezelt vagyonról (több vagyonkezelési szerződés esetén kezelt vagyononként külön-külön), és külön beszámolót a saját társaságáról mint vagyonkezelő (és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel támasztja alá). A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját társaságára vonatkozó könyvvezetésében, beszámolójában nem jelenhet meg.A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. A kezelt vagyon feletti befolyás gyakorlására a vagyonkezelő képes, a kezelt vagyon részéről ez nem értelmezhető, ezért a számviteli törvény alkalmazásában a kezelt vagyon nem minősül anyavállalatnak.A Ptk. 6:318. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Időszakos elszámolású számlák könyvelése

Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
Részlet a válaszából: […] időpontjainak) a következő:1. Itt a számla egyértelműen előlegszámla, a teljesítésről, a 2024. évre való könyveléshez új számla (végszámla) kell, az időbeli elhatárolás fel sem merülhet.2. Mivel a teljesítés 2023. évi, a 2024. 01. 10-én kelt számlát 2023. évre kell könyvelni (az áfabevallás helyességéről - adat hiányában - nem lehet nyilatkozni). A 2023. üzleti év mérlegkészítése időpontjáig beérkezett - 2023. évi teljesítésű -, 2024-ben kiállított számlákat 2023. évre el kell számolni. El kell számolni akkor is, ha nem érkezik számla, mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást. Időbeli elhatárolás nem lehet.3. A 2024. 01. 10-i keltű számlát 2023. évi bevételként kell könyvelni. Nem szabályos, mert a számlát 2023. 12. 31-ig ki kell állítani, ha a szerződés teljesítése 2023. évi!4. A teljesítést megelőzően kibocsátott számla elő­legszámlának minősül. Ezért a teljesítésről újabb számlát kell kiállítani. Nem lehet a 2023. évre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű lízing lezárása

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
Részlet a válaszából: […] lízingbe vett eszközzel kapcsolatos könyvelést a lízingbe vevőnél:1. A lízingelt eszköz számlázott (számviteli bizonylattal dokumentált) bruttó értékének könyvelése (áfát nem kell felszámítani): T 131, 132 - K 448, legyen 10 millió forint.2. A számlázott lízingdíj, amely két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet (ez áfaköteles, ami jellemzően levonható), másrészt az esedékes kamat (ami áfamentes). A lízingdíjból:- a törlesztőrészlet (1500 E Ft), az áfa (405 E Ft) könyvelése: T 448, 466 - K 454 (1905 E Ft) és- a kamat (200 E Ft) könyvelése: T 8731 - K 454.3. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása belső bizonylat alapján (1400 E Ft): T 571 - K 139.4. A 2. és 3. tétel ismétlődik még háromszor, és utána:- a 131., 132. számla egyenlege továbbra is 10 millió Ft,- a 139. számla egyenlege: -5600 E Ft,- a 448. számla egyenlege: 4000 E Ft,- a terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt összeg: 5600 E Ft.5. A lízingbe adó helyesbítő számlája (számviteli bizonylata) az elismert (a visszavételi) maradványértékről, könyvelése: T 448 - K 131, 132 (legyen 3000 E Ft), kapcsolódóan az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: T 139 - K 131, 132 (5600 E Ft).6. A maradványérték könyvelése után:- a 131., 132. számla egyenlege: 1400 E Ft, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 - K 138, majd a 131., 132. számlát és a 138. számlát össze kell vezetni;- a 148. számla egyenlege 1000 E Ft, amelyet a lízingszerződés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Szoftverek számviteli elszámolása

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] használati, felhasználási jogát szerzi meg, akkor azt - a számviteli törvény 25. §-a (6) bekezdésének az előírása alapján - a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, amennyiben a szoftver éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet.Ha a megvásárolt, előállított szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, annak költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás egyéves, határozott futamidejű szerződést kötött szoftver használatára. Az egy év lejárta után újabb egyéves, határozott idejű szerződést köt ugyanannak a szoftvernek a használatára, így a megvásárolt szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, ezért annak költségeit a felmerüléskor költségként kell elszámolni. A számviteli törvény 16. § (1) bekezdésének az előírásából következik az egyedi értékelés elve, így a két egymást követően megkötött szerződést a használati idő elbírálása tekintetében nem lehet összevonni, ezért a szoftverhasználat költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.Mivel a bérelt szoftver[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] 27%-os áfa felszámításával számlázni. A családi ház is 27%-os áfával számlázandó.Ha a cég a családi házat nem tudja eladni, akkor azt át kell minősíteni beruházássá, külön a telket eredeti vételáron és külön a családi házat közvetlen önköltségen számított bekerülési értéken, konkrétan a saját termelésű készletek (késztermékek) közül át kell vezetni a beruházási számlára, mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét. A 27%-os áfát az aktiváláskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat - ha olyan - megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] szállásfoglalással, étkezéssel kapcsolatos kifizetéseket csak a szolgáltatást nyújtó - a magyar társaság nevére szóló - számlája alapján lehet könyvelni. Külföldi kirendelés esetén az esetenként adott kiküldetési rendelvényben megjelölt szolgáltatások költségei az ügyvezető nevére szóló számla alapján is - igazolás után - elszámolhatók! (Az adott esetben az ügyvezetőt az ezzel megbízott tulajdonos küldheti ki, a cégen belüli szabályozásnak megfelelően.)A kérdés szerinti esetben az ügyvezető külföldi utazással, szállásfoglalással,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
1
2
3
11