Elengedett követelés utáni adófizetés

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Részlet a válaszából: […] ...követelés elengedésének nem feltétele az, hogy az elengedő társaság, illetve a kötelezettséget kimutató társaság ne legyen veszteséges. Más szavakkal, a veszteséges társaság is elengedheti a követelését, ha a követelés behajtására nincs remény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményét, az azon felüli összeget pedig (amelyet nem számolt el értékvesztésként) az elévülés miatt hitelezési veszteség címen el kell számolnia ráfordításként, és a teljes összeggel növelni kell az adózás előtti eredményt. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...(az összevont egyenleget) bevételként (ha egyenlegében a hatás nyereség), illetve ráfordításként (ha egyenlegében a hatás veszteség) kell elszámolni. (A kivételek a valós értéken történő értékelés választása esetén a kapcsolt vállalkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Differenciált árengedmény

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. sütőipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A kft. tagjának a felesége egyéni vállalkozóként mintaboltot üzemeltet, amelyben kizárólag a kft. termékeit forgalmazza. Adhat-e a kft. 30 százalék kedvezményt a mintabolt részére, ha más vevőinek 7-10 százalékos kedvezményt nyújt?
Részlet a válaszából: […] ...minősül kapcsolt vállalkozásnak, így a Tao-tv. 18. §-ának előírását nem kell alkalmazni. Felmerülhet még, hogy az értékesítés vesztesége nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és ezért alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön

Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
Részlet a válaszából: […] A kölcsönszerződés is szerződés, így erre az esetre is vonatkozik a Tao-tv. 18. §-a. Ez azt jelenti, hogy az "A" társaság adózás előtti eredménye a szokásos piaci árnál kisebb ár (nulla kamat) alkalmazása miatt kisebb annál, mint lenne, ha kamatot számítana fel, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.