128 cikk rendezése:
1. cikk / 128 Ki nem fizetett nettó bér elévülése
Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?
2. cikk / 128 Alaptőke-leszállítás szja-vonzata a tulajdonosnál
Kérdés: Szeretnék segíteni egy partnerünknek. Kft. esetén van-e szja-vonzata a tulajdonosok felé az alaptőke-leszállításnak? Hogyan történik ennek a könyvelése? Mi számít ebben az ügyletben adókötelesnek? A tőkeleszállítás a tulajdonosok felé történő hitel rendezésére fordítandó?
3. cikk / 128 Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése
Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
4. cikk / 128 Lassú vagy hirtelen tőkevesztés
Kérdés:
Megvalósul-e a tőkevesztés (lassú vagy hirtelen) esete az alábbi helyzetben? A kft. 2022-ben alakult 3 millió forint jegyzett tőkével, amiből a tagok év végéig 1830 ezer forintot fizettek be, a be nem fizetett saját tőke így 1170 ezer forint a mérlegben. A működése is veszteséges volt: –509 ezer forint adózott eredménnyel zárult az év. A saját tőke így 1321 ezer forint, ami alatta maradt a jegyzett tőke felének. Megvalósul ez esetben a hirtelen tőkevesztés? És a lassú tőkevesztés? Előtársasági időszak is volt, így már két beszámolóval lezárt időszak van, ahol a saját tőke nem éri el a jegyzett tőkét.
5. cikk / 128 Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése
Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
6. cikk / 128 Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése
Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
7. cikk / 128 Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése
Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
8. cikk / 128 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
9. cikk / 128 Részesedés értékesítése piaci érték alatt
Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
10. cikk / 128 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]