Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...ha ügyfél adatai egy államról egy másik állambeli adatra módosul (pl. külföldre költözik), vagy a korábbi nyilatkozatban foglaltak változnak. A jelentés további menetéről, illetve az esetleges (újbóli) nyilatkozattételi kötelezettségről célszerű lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben – jelen esetben – a két bent maradó tulajdonosnál bár nő az üzletrészeik névértéke, de azok korábbi szerzési értéke nem változik. A magánszemélyeknél az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha üzletrészeiket részben vagy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Osztalékelőleg figyelembevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, a kérdésben leírtak ellenére sem tudunk a Számviteli Levelek 368. számában a 7340. kérdésre adott válaszunkban foglaltakon változtatni. Egyrészt azért nem, mert egy hat évvel korábbi válaszunkban, a Számviteli Levelek 239. számában megjelent, 4936....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan

Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban a saját tőkéhez köti különböző előírásait. A saját tőkén belül tartós elem a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is, változó elem az adózott eredmény, és az üzleti éven belül jellemzően nem változó elem az eredménytartalék.Ha a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...cég tér át a kata szerinti adózásra, akkor a Katv. 26. § (1)-(2) bekezdése alapján meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót, és azt a Katv. 26. § (3) bekezdése szerint a kivaalanyiság megszűnése miatt benyújtandó bevallásban be kell vallania,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...katára való áttéréskor a bt.-nek ún. osztalékadót kiváltó adót kell megállapítania a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Ki nem fizetett osztalék a könyvekben

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként kellett könyvelni: T 493 – K 4792. Az alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség összege csak akkor változik, ha a jóváhagyott osztalékot részben vagy egészen kifizetik, vagy elengedik a tulajdonosok követelésüket, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...összege, Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre összege, Mérleg szerinti eredmény) nincsenek, az Adózott eredmény sor változatlan összegű.A mérlegnél a Saját tőke része az Adózott eredmény lesz, aminek természetesen meg kell egyeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jóváhagyott osztalék az anyacég könyveiben

Kérdés: Az anyavállalat 100%-ban tulajdonosa két leánycégnek, amelyeknél 2015-ben osztalékot hagytak jóvá. Az egyik leánycég osztalék-jóváhagyása időben előbb történt, mint az anyacégé, a másik leánycégnél az anyacéggel azonos napon. Az anyacégnél a leánycégek jóváhagyott 2015. évi osztalékát 2015. évre nem könyvelték, az osztalékok teljes összegét 2016-ban átutalták. Mi a helyes könyvelés és beszámolókészítés 2016-ban? Maradhat-e az anyacég könyvelésében a 2016. évi adatok között a fizetett osztalék, vagy 3 oszlopos beszámolót kell készítenie az anyacégnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapott osztalék, részesedés könyvelése a 2016. évi és az azt követő évek osztalékáról való döntést követően érdemileg változik. Az Szt. 84. §-ának (1) bekezdése alapján valójában akkor könyvelhető, ha a mérlegfordulónapig ismertté válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
1
2
3
6