Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ...is az egyéb bevételek között.Ugyanazon összegű bírság elszámolása az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között nem változtatja meg az adózás előtti eredményt. Ezért a bírság adózás előtti eredményt növelő tételként történő elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben – jelen esetben – a két bent maradó tulajdonosnál bár nő az üzletrészeik névértéke, de azok korábbi szerzési értéke nem változik. A magánszemélyeknél az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha üzletrészeiket részben vagy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...adózhat az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként, ha a fajlagos biztosítási díj a létszámváltozásokat – jellemzően utólag – követve maga is folyamatosan változó érték, továbbá egy adott biztosítási termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelés helyességére hivatkozott. Pontosításra került, hogy az egyetlen tag magánszemély. Így az előző válaszban leírtakon nem kell változtatnunk, csak a most feltett kérdésre kell válaszunkat pontosabban megfogalmazni.Ha a magánszemély tag részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy tartalmilag nem változott, formailag igen.2016. 01. 01-től a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről. Mivel a kérdésben foglaltak sokakat érintenek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...beruházást végzett az ingatlanon. Mi volt ez a beruházás, amihez építési engedély kellett? Az épület bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, vagy a telken egy új épület, egyéb építmény (például út, garázs, térburkolat stb.) létrehozása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Naplófőkönyvben a felújítási alapra kapott összeg

Kérdés: A társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni – a felhasználás előtti években, illetve a felhasználáskor – a felújítási alapra befizetett összegeket és a betétre jutó kamatot, állami támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...naplóf ő könyv a pénzeszközökr ő l és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartás az egyszeres könyvvitel keretében. Az egyszeres könyvvitel nyilvántartása támasztja alá az egyszer ű sített beszámolót. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Kapcsolt vállalkozás bevétele a katánál

Kérdés: A kata 6 millió forintos összeghatárába bele kell-e számítani a kapcsolt vállalkozásban megszerzett bevételeket? A bt. beltagja vagyok, szeretném választani a katát, de közeli rokonságomban van olyan cég, amelyik szintén választaná, és van olyan is, amely a Tao-tv. hatálya alatt marad.
Részlet a válaszából: […] ...amelytől a naptári évben megszerzett bevétele az 1 millió forintot meghaladja.]A Tao-tv. kapcsolt vállalkozásra vonatkozó előírásai nem változtak. Így a kisadózó vállalkozás (a kata alanya) lehet kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Telefonhasználat adózása

Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a rövid válasz az, hogy a számlázás,illetve nem számlázás kérdésében nincs változás. A Számviteli Levelek 136.számában a 2775. kérdésre adott válaszban valóban utalás van a kiszámlázásra.(Ezenkívül még legalább 15 kérdés foglalkozik ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2
3