17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Ügyvezető részére bérelt lakás
Kérdés: "A" kft. ügyvezetője kettős állampolgár, akinek az állandó lakóhelye az EU másik tagállamában van. Munkaszerződéssel látja el a feladatát 40 órás munkaviszonyban "A" kft.-ben, amely a kft. székhelyén egy lakást bérel számára. A bérleti szerződés a bérbeadó és a kft. között jött létre, így a havi bérleti díjat a kft. fizeti, számla ellenében. A lakás rezsiköltségeit szintén a kft. fizeti, a cég nevére szóló számlák ellenében. A lakás- és rezsiköltségek után a kft.-nek milyen adófizetési kötelezettségei vannak, valamint a rezsiszámlák áfatartalmát levonásba helyezheti-e, ha csak adóköteles tevékenységet folytat? Az ügyvezetőnek mint magánszemélynek kell-e viselnie valamilyen adóterhet?
2. cikk / 17 Magyar cég angol ügyvezetőjének angliai útja
Kérdés: Cégcsoportunk vezérigazgatója, aki egyben az anyavállalat egyik tulajdonosa is, illetve mind az angliai tagvállalat, mind a magyar tagvállalat ügyvezetője, angol-magyar állampolgár. Mindkét országban rendelkezik állandó lakcímmel, de a magyar cégkivonaton az angol címével szerepel, és az év nagyobb hányadában Magyarországon tartózkodik, csak a magyar cégben van bejelentett munkaviszonya. Ez az ügyvezető rendszeresen utazik Angliába, a cégcsoport üzleti ügyeit intézni, amire a magyar cégben elszámoltatja és felveszi a külföldi kiküldetés napidíjait, illetve a szállásköltségen kívül (Angliában való tartózkodása alatt a saját házában lakik) minden, az utazással kapcsolatban felmerülő költségét – többek között egy angol rendszámos saját autó üzemanyagát – dologi kiadásként. Kérem álláspontjukat, hogy helyes-e az Angliában felmerülő költségek magyar cégben történő elszámolása?
3. cikk / 17 Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei
Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
4. cikk / 17 Külföldi kirendelt ügyvezető lakásbérleti díja
Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?
5. cikk / 17 Albérlet vidéki munkavállalóknak
Kérdés: Cégünk albérletet biztosít vidéki munkavállalóinak. A cég a bérleti díjas számlákat saját nevére kapja a bérbeadóktól, és közvetlenül fizeti ki. Keletkezik-e a magánszemélynek ezzel jövedelme, vagy a cégnek járulékfizetési kötelezettsége?
6. cikk / 17 Külföldi kiküldött lakhatása
Kérdés: Külföldi állampolgárnak lakást bérelünk 4 hónapra. Cégünknél dolgozik, egy számítógépes rendszert helyez üzembe. Egy velünk kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szlovák cég alkalmazottja. Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. Ez alapján a lakásbérleti díjat és a kifizetett rezsiköltséget 54% szja terheli mint természetbeni juttatást. Mi van abban az esetben, ha 4 hónapra hotelben helyezzük el, cégünk nevére szóló számla ellenében? Ez szja-mentes költség a magyar cégnél?
7. cikk / 17 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
8. cikk / 17 Gépkocsihasználat, kiküldetés
Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
9. cikk / 17 Külföldi napidíj autóbusz-vezetőnek
Kérdés: Nemzetközi személyszállítást is végző társaság autóbusz-vezetője a külföldi kiküldetés esetén alkalmazhatja-e a 25 eurós – bizonylat nélkül – elszámolható költségelszámolást abban az esetben is, ha a társaság csak akkor vállalja a különjáratot, ha a megrendelő az autóbusz-vezető szállását biztosítja?
10. cikk / 17 Gépkocsivezető napidíja nemzetközi közúti árufuvarozásban
Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?
