Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kft. tulajdonosa részére járó osztalékot – feltételezhetően – a Ptk. 3:185. §-a előírásának a figyelembevételével állapította meg a taggyűlés. Az osztalék összegszerű megállapításánál tekintettel voltak az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Számlázási határidő változása folyamatos teljesítésnél

Kérdés: Az Áfa-törvény július 1-től 8 napra rövidítette le a teljesítést követő számlázási határidőt. Honnan kell számolni a számlázási határidőt olyan folyamatos teljesítésű ügyleteknél, melyek elszámolása egyeztetés alapján történik? A szolgáltató, termékértékesítő kimutatását a vevői elfogadás után számlázhatja. Indulhat-e a 8 nap a vevői visszaigazolástól?
Részlet a válaszából: […] ...termék értékesítése esetén az ügylet akkor teljesül, amikor az eladó az értékesített dolgot oly módon átengedi, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Azt, hogy ez az időpont mikor következik be, a polgári jog szabályai szerint a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Katv. 2. § 9. pontja értelmében. A kapcsolt vállalkozásra előírt fogalom szerint ugyanis az egyéni vállalkozó természetes személy a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, mivel a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni,amely után a 25 százalékos adót a társasháznak kell megfizetni. Az adó levonásaután fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztottjövedelmet további adókötelezettség nem terheli. A (4) bekezdés a magánszemély tulajdonostársaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Két számla egy termékértékesítésről

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése alapján termékértékesítésa birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőttulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Ebből is nyilvánvaló, hogy azátadó-átvevő nem lehet ugyanazon társaság. Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] ...termékértékesítésnél – a 16. § (5) bekezdése szerint – a teljesítés időpontja az a nap, amelytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve – ha az korábban történik -, a terméket birtokba veszi. Nyilvánvaló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

A számla aláírása

Kérdés: A számlát a számviteli törvény szerint alá kell írni. Kinek kell aláírnia és hogyan? Kell-e ellenőrizni a bejövő számlákon az aláírást?
Részlet a válaszából: […] ...az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni a szignót (a rövid aláírást, a kézjegyet) is, ha az kétséget kizáróan alkalmas tulajdonosának egyértelmű azonosítására.A leírtakból az is következik, hogy az aláírásbélyegzővel gyakorolt aláírás általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.