16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Nyílt végű pénzügyi lízing egyéni vállalkozónál
Kérdés: Informatikai szaktanácsadással foglalkozó áfás egyéni vállalkozó, nyílt végű lízing keretében, személyautót vásárolt 2020-ban. Útnyilvántartást vezet, a cégautóadót megfizeti utána. Az átvett könyvelésében látom, hogy a teljes lízingdíj elszámolásra került a 2020-2021. évekre, melyek áfatartalma 50%-ban levonásra került, valamint évi 20%-os értékcsökkenés lett elszámolva a 2020-2021. évekre. Önök szerint helyesen lettek könyvelve az előző évek? Jobban járt volna a vállalkozó, ha megvásárolja az autót készpénzben, és nem lízingel? Helyes a lízingdíj 50%-os áfatartalmának a levonása?
2. cikk / 16 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
3. cikk / 16 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
4. cikk / 16 Konszolidálás magánszemély tulajdonosok esetében
Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.
5. cikk / 16 Natura 2000 keretében kapott támogatás
Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
6. cikk / 16 Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
7. cikk / 16 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
8. cikk / 16 Lakásépítési támogatás
Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
9. cikk / 16 Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél
Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?
10. cikk / 16 Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével
Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
