Részletre vétel

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...lesz.Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján, ha részletvételről szóló szerződés azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Ingatlanértékesítés fizetési haladékkal

Kérdés: A társaság október 1-jén adásvételi szerződést ír alá ingatlana értékesítésére. A vevőnek a vételárat a szerződés aláírásától számított 60 napon belül kell kiegyenlítenie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eladó elállhat a szerződéstől. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. A birtokbaadás a vételár megfizetését követő 3 munkanapon belül történik. Mikor kell az eladónak az ingatlant a könyveiből kivezetni? Meddig számolhat el értékcsökkenést? Ha a vevő a vételár egy részét hitelből fedezi, amit a bank közvetlenül az eladónak utal, akkor hogyan kell a vételár bank által utalt részét kezelni, ha nem esik egybe a vételár fennmaradó részének megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt rögzíteni kell, hogy az ingatlan birtokba adása előtt a vevő által fizetett összeg, illetve a bank által fizetett összeg az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint előlegnek minősül. Az eladónak a jóváírt előleget úgy kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközként kell kimutatni,a használatbavétel után külön-külön aktiválni.A Ptk. 97. §-ának (1) bekezdése szerint az épülettulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Ebből az következik, hogy azelőbbiek szerint kialakított közműhálózat tulajdonjoga is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Otthoni internethasználat térítése

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...számára internet-hozzáférést fizetelő, modemet vásárol, és azt ingyenesen vagy kedvezményesen a munkavállalóhasználatába adja a tulajdonjog átruházása nélkül,– a munkáltató az internethasználat egyszeri, havi forgalmidíját a szolgáltató által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Munkavállalónak fizetett otthoni internethasználat

Kérdés: Ha a kft. átvállalja bizonyos munkakörökben az otthoni internethasználat havi díjának térítését, akkor ezt pontosan hogyan kell bizonylatolnia, hogy adómentes legyen? Az áfa visszaigényelhető-e? A számlán szerepelnie kell-e a cég nevének?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolvagy internet-hozzáférést fizet elő, modemet vásárol, és azt ingyenesen vagykedvezményesen a munkavállaló használatába adja a tulajdonjog átruházásanélkül;– a munkáltató az internethasználat egyszeri, havi forgalmidíját a szolgáltató által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...eseményként kezelni.A bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet épít. Mivel a kft. – a kérdésben leírtak szerint – tulajdonjogot nem szerez, az emeletráépítést valójában a bérbeadó helyett végzi el, az emeletráépítés költségeit a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.