Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának (3)–(12) bekezdései tartalmazzák a számviteli politikával szembeni követelményeket, azaz a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő végrehajtási módszereket, eszközöket. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor – a példa szerinti esetben – a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.Az ingatlanok így piaci értéken értékelhetők, de azok közül "válogatni"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját üzletrészeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor a tagokatmegillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőkearányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. (A kérdésben csak evásidőszak előtti eredménytartalékról van szó, de beletartozik ebbe – ha van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Üzletrész piaci értéke

Kérdés: A kft. a jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével rendelkezik. A társaságban van egy viszonylag nagy értékkel bíró ingatlan. A társaságot el akarják adni a tulajdonosok. Hogyan lehet meghatározni a kft.-üzletrész piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasznál előre kell bocsátani, a kft.-üzletrészértékesítése esetében az eladási ár meghatározása az eladó és a vevőmegállapodásától függ. Piaci viszonyok között az eladó igyekszik minél magasabbárat elérni, a vevő pedig minél olcsóbban hozzájutni az adásvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?
Részlet a válaszából: […] ...tőkekivonássaltörténő tőkeleszállítás keretében bevonják, akkor viszont a névértéken felülcsak a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon összegét kell kiadni. (AGt. nem vonatja le a lekötött tartalékot, a kapcsolódó Szt.-előírás viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nem egyedülitag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Gt. 135. §-a szerint kell eljárni.A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja megaz (1) bekezdés szerint. Ez azt jelenti, hogy a kft.-nek az adott esetben többmint 30 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben

Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen esetben azonban célszerű azingatlanok értékhelyesbítését külön sorban is (ből-ös tételként) bemutatni,egyezően a saját tőkén belüli értékhelyesbítés értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.