12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 12 Tanfolyamokon étkezési utalvány
Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?
3. cikk / 12 Mobiltelefon-használat alkalmazottaknak
Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.
4. cikk / 12 Telefon magáncélú használata
Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?
5. cikk / 12 Zöldszám levonható áfája
Kérdés: A kft. zöldszámot üzemeltet. Erről a telefonszámról kimenő hívás nem kezdeményezhető. A cég szabályzataiban le van írva, hogy a telefonköltség 30 százalékát továbbterheli a dolgozók felé. Hogyan kell a szolgáltatás áfáját elszámolni, illetve mit és kinek kellene kiszámlázni, ha a telefonszámlán a zöldszám előfizetési díja 64.20.11., a forgalmi díja 64.20.28. SZJ-számmal szerepel?
6. cikk / 12 Magáncélú telefonhasználat számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
7. cikk / 12 Magáncélú telefonhasználat – helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
8. cikk / 12 Cégtelefon használata IV.
Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
9. cikk / 12 Cégtelefon adója (eva)
Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
10. cikk / 12 Rendezvényen felszolgált étel-ital elszámolása
Kérdés: Egy szakmai szervezet nemzetközi konferenciát rendez a brüsszeli szakmai szövetséggel közösen Budapesten. A belföldi és külföldi résztvevők részvételi díjat fizetnek. A szervezet által kiállított számlán a részvételi díjtól elkülönítetten szerepel a konferencia ideje alatti vendéglátás – étel-ital – értéke. Mivel a teljesítés helye belföld, az Áfa-tv. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság 2005-ben 25 százalékos mértékű áfával számolt. Levonásba helyezheti-e a szervezet a konferencián történő vendéglátás érdekében beszerzett étkezési számlákon felszámított áfát, mivel az étkezési költségeket továbbszámlázza? A szervezet a felmerült reprezentáció teljes értékét egységesen számlázza tovább, mivel nem állapítható meg a személyes fogyasztás mennyisége és értéke. Ez esetben lesz-e az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás a társaságnál, terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség a rendezvényt szervező céget? A brüsszeli szövetség a felmerült költségekre utólagos elszámolási kötelezettséggel meghatározott összeget átutal. Kell-e erről a pénzmozgást megelőzően számlát kiállítani?