Jutalom fizetése a mérleg elfogadása után

Kérdés: Társaságunk vezetése a 2023. évi nyereségből a mérleg elfogadását követően jutalmat fizet a dolgozóknak, differenciáltan. A vezérigazgató a személyenkénti összeget csak a beszámoló közzététele után határozza meg, de a döntés a jutalomról - összeg nélkül - már 2023. decemberben megszületett. Van-e lehetőség ebben az esetben a jutalom összegére és annak járulékaira céltartalékot képezni a 2023. évi közgyűlés elé terjesztendő mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...az elfogadott beszámoló adatainak az értékelése alapján határozzák meg a kifizetésre kerülő jutalmat, értékelik a prémiumfeltételek teljesítését, akkor nem indokolt minden évben a céltartalékképzés.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Negatív összeg a számlán

Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...való rögzítéssel, amelyet pénzügyileg is rendeznie kellene.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...módot alapvetően az összemérés számviteli alapelv követelménye igényli.A passzív időbeli elhatárolások között elszámolt tételeket a mérleggel lezárt üzleti évet követő üzleti évben vissza kell vezetni. A jóváhagyásra jogosult testület által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait. Könyvelési tételek:– a fizetendő prémium, jutalom bruttó összegének időbeli elhatárolása a jóváhagyó határozat alapján: T 541 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)-(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] ...is legyen.Fontos megjegyzés! A számviteli előírások szerint az ügyvezető térítés nélkül igénybe vett szolgáltatását az egyéb bevételek között ki kell mutatni, az ügyvezető szerződésben meghatározott részletes feladatai alapján meghatározott értéken (T 529 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Közúti tömegközlekedés árbevétele

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...a forgalomszervezők bevonásával – kérdéseire választ adni.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Mitől függ az, hogy az előző üzleti évhez kapcsolódó prémium, jutalom az előző üzleti év mérlegében a beszámolókészítéskor passzív időbeli elhatárolás lesz, vagy pedig céltartalékot kell rá képezni?
Részlet a válaszából: […] ...módot alapvetően az összemérés számviteli alapelv követelménye igényli.A passzív időbeli elhatárolások között elszámolt tételeket a mérleggel lezárt üzleti évet követő üzleti évben vissza kell vezetni A jóváhagyásra jogosult testület által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Kifizetett prémium elszámolása

Kérdés: 2011. évtől a pénzintézeteknek az ügyvezetők teljesítménybérezésére vonatkozó szabályokat a 131/2011. kormányrendelet alapján rögzíteniük kell a javadalmazási politikájukban. Ez alapján az ügyvezetők teljesítményjavadalmazásának formája a prémium. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, ezen belül 2011-ben egy év, 2012-ben két év mutatóit. A teljesítményértékelés időpontja a tárgyévet követő május 31-ig, kifizetése 30 napon belül. A 2011. év teljesítménymutatóinak értékelése alapján 2012 júniusában kifizetett prémium 2012. évi költségnek számít vagy 2011. évre kell időbeli elhatárolással elszámolni? Jövőre, amikor már 2 év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni, akkor a 2013 júniusában kifizetett prémium melyik év költségét terheli?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt a feltételek pontosítása szükséges. A kérdésszerint a teljesítményértékelésnek május 31-ig meg kell történnie. Május 31-e aszámviteli beszámoló, az adóbevallások leadásának a határideje is. Azösszemérés számviteli alapelv követelménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Előző év(ek) adatainak módosítása a beszámolóban

Kérdés: A 2003. évi beszámoló és társaságiadó-bevallás elkészítése után módosult az eredmény, kevesebb prémium kifizetésére került sor. Nem jelentős a hiba, az önellenőrzést elvégeztük. Az önellenőrzéssel bevallott és megfizetett társasági adót hogyan kell 2004-ben elszámolni? A 2004. évi 0429 nyomtatvány kitöltésénél adóalap-csökkentő? Milyen összeg szerepeljen a 2004. évi beszámoló eredménykimutatásának fizetendő adó sorában? Hogyan biztosítható az egyezőség a 2004. évi eredménykimutatás és a 0429 01 sora között?
Részlet a válaszából: […] ...sem adóalapot növelő, sem adóalapotcsökkentő tételként. (Az adóalapot – mint láttuk – az adózás előtti eredménytalakító tételeknél kell korrigálni, a társasági adóval nem lehet!) Ebbőlkövetkezően – nem jelentős hiba esetén – a 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Éves prémium, jutalom elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...azkövetkezik, hogy az adott esetben nem prémiumról, hanem jutalomról van szó.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy abevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikorazok gazdaságilag felmerültek. Az adott esetben ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
1
2