Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik.A társaságnál:-ha a részvény ellenértéke meghaladja a könyv szerinti értéket, azt pénzügyi műveletek bevételeként (árfolyamnyereségként) kell kimutatni az Szt. 84. § (2) bekezdés a) pont, vagy az Szt. 84. § (7) bekezdés a) pont szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Német adóalany szervezési, tanácsadási tevékenysége

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)-(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?
Részlet a válaszából: […] ...is legyen.Fontos megjegyzés! A számviteli előírások szerint az ügyvezető térítés nélkül igénybe vett szolgáltatását az egyéb bevételek között ki kell mutatni, az ügyvezető szerződésben meghatározott részletes feladatai alapján meghatározott értéken (T 529 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosok lemondhatnak követelésük egy részéről, amelyet a társaságnál elengedett kötelezettségként 2012-ben a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Így a rendkívüli bevételek között elszámolt összeggel azonban a társasági adó alapja csökkentendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Nyilatkozat az osztalékfizetésről

Kérdés: Ha a társaság osztalékfizetésről dönt, de a kifizetés csak két hónap múlva lesz, az ügyvezetőnek mikor kell nyilatkoznia a taggyűlés felé, a döntéskor vagy a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...dönt az ügyvezető javaslatára. Dönteni csak a számvitelibeszámoló elfogadásával, a számviteli törvényben meghatározott feltételekteljesülése esetén lehet, egyértelműen meghatározva az osztalékfizetésidőpontját is.Ha viszont a taggyűlés döntött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Osztalékfizetés a végelszámolás előtt

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy az osztalékfizetés nemveszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek azérvényesülését.Ilyenfeltételek mellett az osztalékfizetésről hozott döntés alapján az osztalék -magánszemély tulajdonosok esetében a személyi jövedelemadó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...is terheli.A közbenső mérleget a fordulónapra vonatkozó analitikus ésfőkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végiértékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatássalalátámasztottan, utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...konkrétidőpontját. Ezt erősíti meg a Gt. 131. §-a azzal, hogy a saját tőkéből a tagokjavára – az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – történőkifizetés esetén az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnekarról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...a tagok javára kifizetést (ilyen az osztalék is) a társaság fennállása során kizárólag a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén teljesíthet. Osztalékfizetés esetén a Gt.-ben előírt követelmények a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetéstkizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben, és csak az Szt.-ben meghatározottfeltételek teljesülése esetén teljesíthet. Ezt az előírást azosztalékkifizetésre is alkalmazni kell. A Gt. 132. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...Időszakonként (legalább a hó utolsó napjával) a pénztárinyilvántartást le kell zárni, meg kell állapítani a kiadások és a bevételekvégösszegét és ezek egyenlegét, a pénztárban lévő címletenkénti pénzállományt,az előző időszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
1
2