6 talált cikk a telefon , beszerzés , telefonhasználat kifejezésre

Kérdés: Céges szabályzatunk értelmében bizonyos beosztású dolgozók meghatározott típusú telefont kapnak a vállalattól. Ha a dolgozó egy magasabb kategóriájú telefont szeretne, akkor a cég megveszi, de a normál és a drágább telefon ára közötti különbözetet meg kell térítenie. Tárgyi eszközként kell könyvelni a telefonról bejövő számlát? Hogyan kell megtéríteni a különbözetet? Számlát kell kiállítani? Áfásat? Hogyan kell könyvelni a fenti ügyletet?

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?

Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?