25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Vevő és számlafizető a számlán – ki könyvel?
Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?
2. cikk / 25 Mobiltelefon-számlából megtérített díj számlázása
Kérdés: Cégünk eddig a beérkezett mobiltelefon-számlából a dolgozó által bármilyen magáncélú letöltést, vásárlást (lottó, adomány, autópálya-matrica vásárlása saját gépkocsira) továbbszámlázott a dolgozó felé, majd a béréből történő levonással rendezte azt. Megoldás lehet-e a továbbszámlázás helyett (a magas számlakiállítási díj miatt, amit a könyvelőség alkalmaz), hogy ezeket a tételeket előírjuk a dolgozóval szembeni követelésként, és a dolgozó béréből történő levonáskor megszüntetjük a követelést? Vagy muszáj a kiszámlázással élnünk?
3. cikk / 25 Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel
Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
4. cikk / 25 Telefonos megrendelés lehet közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Társaságunk teleshopos értékesítéssel foglalkozik. A vevők a kívánt terméket minden esetben telefonon keresztül rendelik meg. A telefonon történt beszélgetést rögzítjük. A megvásárolt terméket társaságunk futárszolgálat igénybevételével juttatja el a vásárlókhoz. A telefonos megrendelés során a munkatársaink tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szállítási költség milyen összegű lesz, és melyik futárcég végzi a szolgáltatást, ugyanakkor az ÁSZF elfogadásáról a vásárlók nem nyilatkoznak, illetve a megrendelés írásban nem kerül rögzítésre. A társaság honlapján bárki számára hozzáférhető az Általános Szerződési Feltételünk, melyben szerepel, hogy a felek kapcsolatát az ÁSZF szabályozza, a vevők szerződést kötnek a társaságunkkal mint eladóval (nem írásban), valamint hogy az ÁSZF hatálya kiterjed a teleshopos megrendeléssel kapcsolatos jogviszonyokra. Az ÁSZF meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, illetve az egyéb szolgáltatások igénybevételével összefüggő körülményeket, többek között tartalmazza, hogy a vásárlók az ÁSZF-ben foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ÁSZF tartalmazza továbbá a szállítási költséget és azt is, hogy mely cég végzi a kiszállítást. Arra vonatkozóan szeretném kérni a tájékoztatásukat, hogy a szállítási költség összegével közvetített szolgáltatásként az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e a rögzített hangfelvétel és az ÁSZF alapján annak ellenére, hogy a vásárlókkal írásban kötött szerződéssel nem rendelkezik a társaság?
5. cikk / 25 Telefonhasználat adózása
Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?
6. cikk / 25 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
7. cikk / 25 Telefonhasználat adózása 2011-ben
Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?
8. cikk / 25 Mobiltelefonok díjának átterhelése
Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?
9. cikk / 25 Telefonköltség mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: A telefonköltséget továbbszámlázzuk (a szolgáltató számláját figyelembe véve) bérbevevőinknek, a köztünk érvényben lévő bérbeadási szerződés alapján. Munkavállalóinknak is – részletes híváslistát nyomtatva – be kell fizetniük magánbeszélgetéseik értékét. Ezek közvetített szolgáltatásnak minősülnek? Csökkentik a helyi iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni?
10. cikk / 25 Telefonszolgáltatás mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?