3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Pénzforgalmi elszámolásnál leírt követelés áfája
Kérdés: Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője 12. 31-én utalja át a tartozását. 12. 31. nem banki nap, így a bank 01. 02-i kivonatában hozza ezt a tételt úgy, hogy a könyvelés napja 01. 02., az értéknap 12. 31. A vállalkozó 12. 31-re könyveli a pénz beérkezését, és erre az időszakra bevallja a fizetendő áfát. A vállalkozónál helyes ez a gyakorlat? Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője nem fizet. Kicsi az összeg, nem éri meg behajtani. A vevő felszámolás alá kerül, és kicsúszik a vállalkozó a bejelentési határidőből, ezért ezeket a számlákat kivezeti a könyvelésből. Mi a teendő az eddig meg nem fizetett áfával? Hogyan kell könyvelni ezeket az eseteket? Kivaadózás esetén növeli-e az adóalapot?
2. cikk / 3 Pénzforgalmiáfa-elszámolás áfája
Kérdés: A társaság a pénzforgalmiáfa-elszámolást választotta. A vevővel szemben 127 ezer forint követelése volt, amelyre egy korábbi évben értékvesztést számolt el. 2017. 12. 31-én a vevő felszámolójától kapott nyilatkozat alapján ezt leírta behajthatatlan követelésként (T 319 – K 311, 127 000 Ft). Sajnos a pénzforgalmi áfa technikai számlán nyilvántartott 27 000 Ft áfa leírása nem történt meg. Ezt hogyan kellett volna könyvelni 2017-ben, illetve most – utólag – 2018-ban?
3. cikk / 3 Pénzforgalmi elszámolás az áfánál
Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?