Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...szemben mérlegtétel (sor) azokat a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett tartozásokat tartalmazza, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerinti előírásából az következik, hogy az adós kamat fizetésére köteles. A Ptk. 6:47. §-a is arról rendelkezik, hogy a pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár. A Ptk. 6:388. §-a viszont szabályozza a szívességi kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...adatai alapján -, akkor atársaság vezetésének a leltárba bekerült adatok alapján észlelnie kellett, hogya szállítókkal szemben nem tartozást mutat a leltár, hanem követelést. Ezesetben felelősség terheli a társaság vezetését is.A kérdés szerint a főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...követelésengedményezés és a tartozásátvállalás szerződéseselőírásait a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ebből az következik, hogy abefektetett eszközöket, a készleteket nem lehet engedményezni!Így az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...euró értékpapírt tart nyilván, és hosszú lejáratú kötelezettségként mutat ki 8 millió euró értékű kötvénykibocsátásból eredő tartozást. Az eszköz és a kötelezettség értékeléséhez használt árfolyam: 2003-ban 250 Ft/euró; 2004-ben 240 Ft/euró; 2005-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...devizás beruházási szállítót részben vagy egészen kiegyenlítik az eszköz üzembe helyezése előtt, a beruházási szállítóval szembeni tartozás kiegyenlítésére felvett devizahitel törlesztésekor, a mérlegfordulónapon az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...[az állami vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően], amelynek tagjai a tartozásért egyetemlegesen felelnek. A követelés tehát az elévülési időn belül – amely az általános szabályok szerint öt év –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.